Nagykutas
Nagykutas | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Zalaegerszegi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kaczor Zsolt (független)[1] | ||
Irányítószám | 8911 | ||
Körzethívószám | 92 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 453 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 49,94 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 8,45 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 56′, k. h. 16° 48′46.933333°N 16.800000°EKoordináták: é. sz. 46° 56′, k. h. 16° 48′46.933333°N 16.800000°E | |||
Nagykutas weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagykutas témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nagykutas község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Nagykutas Zala vármegye északi határán fekszik, közvetlenül a Vas vármegyei határszélen. Főutcája a 7404-es út, amely Zalaegerszegtől vezet a Vas vármegye déli szélén fekvő Andrásfáig.
A falutól délre húzódó dombsor tetején 18-19. században épült boronafalú, zsúpfedeles szőlőhegyi pincesor faluképi jelentőségű. Itt található Zala vármegye legnagyobb almáskertje.
A falu központjában impozáns látványt nyújt az 1740-es években épült, 2002-ben felújított templom, és az 1992-ben épült faluház, mely számos rendezvénynek adhat otthont.
Története
[szerkesztés]Nagykutas Árpád-kori település. Nevét 1211-ben már említették az oklevelekben Kuthus néven.
Neve 1408-ban Nagykuthus, 1513-ban Naghkwthus néven fordult elő az oklevelekben.
Először II. András király idejében volt említve, mikor a király Fábiánnak és Vincének adta a Kutas nevű ősi földjükkel határos Gébártot.
Kutas 1364-ben kutasi Kálóz és Pál fia Pál és Marcel fia Gyürke, 1402-1408 között Nagykutas néven volt említve, mint Mikcs özvegyének birtoka. 1394-ben már két Kutast is említettek: az egyik Kutasi János fia Miklós, másik János fia László birtoka volt.
A 15.-16. században a Kutasiak a Terjékek és az Ákos nemzetségből származó Mikcs bán utódai; a peleskei Ördögh és a Gersei Pető családok is birtokosok voltak itt.
A török időkben a falut a portyázó törökök többször is megtámadták a környező településekhez hasonlóan.
1655-ben nagy pestisjárvány pusztított a településen.
1659-ben a peleskei vár tartozékai közt írták össze, mint teljesen elhagyott falut, melynek földesúri jövedelme sem volt, aki akart szabadon foglalhatott belőle művelésre.
1690-ben Nádasdy-birtok volt, melyet Széchenyi György vásárolt meg a királyi kamarától és három év szabadságot, robot, illetve adók alóli mentességet helyezett kilátásba annak, aki Kutasra települ. 1720-as összeíráskor már 9 telkes jobbágy és 2 zsellér élt a faluban, 1728-ban pedig 9 szabad költözésű jobbágy- és 20 zsellércsalád élt gróf Széchenyi Zsigmond öröklött birtokán, akik a művelt földterületeket irtásokkal növelték. 1728-ra már 23 hold irtásföld volt a településen.
Gróf Széchenyi Zsigmond, a település földesura azoknak a jobbágyainak, akik három év fárasztó munkával kiirtották és termővé tették az erdőkkel benőtt ősvadont, tizenkét évig tartó mentességet adott a szolgáltatások alól.
A 20. század elején Zala vármegye Zalaegerszegi járásához tartozott.
1910-ben 642 lakosából 636 római katolikus volt.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Baumgartner József (független)[3]
- 1994–1998: Baumgartner József (független)[4]
- 1998–2002: Id. Baumgartner József (független)[5]
- 2002–2006: Id. Baumgartner József (független)[6]
- 2006–2010: Baumgartner József (független)[7]
- 2010–2014: Horváth Sándor (független)[8]
- 2014–2019: Ferenczné Baumgartner Éva (független)[9]
- 2019–2024: Ferenczné Baumgartner Éva (független)[10]
- 2024– : Kaczor Zsolt (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 422 | 426 | 424 | 418 | 447 | 462 | 453 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96,6%, német 2,4%. A lakosok 74,7%-a római katolikusnak, 2,9% reformátusnak, 0,68% evangélikusnak, 6,1% felekezeten kívülinek vallotta magát (15,6% nem nyilatkozott).[11]
Nevezetességei
[szerkesztés]- A falutól nyugatra, a szőlőhegyen található egy mintegy 800 éves szelídgesztenye ősfa. Törzsének körmérete (nyolc méter) alapján a legvastagabb az országban (bár Szentgyörgyváron van még egy ugyanilyen vastagságú gesztenyefa).[1]
- Római katolikus temploma
Itt születtek, itt éltek
[szerkesztés]- Galabárdi Zoltán (1928–1995) József Attila-díjas író.
- [2] Archiválva 2019. november 5-i dátummal a Wayback Machine-benSláger Tibó Énekes, zeneszerző
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Nagykutas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 14.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Nagykutas települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Nagykutas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
- ↑ Nagykutas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
- ↑ Nagykutas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
- ↑ Nagykutas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
- ↑ Nagykutas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Nagykutas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
- ↑ Nagykutas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 4.)
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal