iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.
iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.



Link to original content: http://hu.wikipedia.org/wiki/Muramelence
Muramelence – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Muramelence

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Muramelence (Melinci)
A Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt kápolna
A Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt kápolna
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségBelatinc
Rangfalu
Alapítás éve1379
PolgármesterMilan Kerman
Irányítószám9231
Rendszám területkódMS
Népesség
Teljes népesség741 fő (2020. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság176 m
Terület6,78 km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 34′ 21″, k. h. 16° 14′ 17″46.572500°N 16.238056°EKoordináták: é. sz. 46° 34′ 21″, k. h. 16° 14′ 17″46.572500°N 16.238056°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Muramelence témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Muramelence (korábban Melincz, szlovénül: Melinci) falu Szlovéniában, a Muravidéken. Közigazgatásilag Belatinc községhoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Muraszombattól 14 km-re délkeletre, Belatinctól 5 km-re délre, a Mura völgyében, a folyó bal partján fekszik.

Története

[szerkesztés]
Útikápolna

A település első írásos említése 1379-ből való "Hmelinica" néven. 1411-ben "Melinche", 1428-ban "Hmelinche", 1481-ben "Hmelenicze", 1524-ben "Melynycze" alakban szerepel a korabeli forrásokban.[2]

A 15.-17. században a belatinci uradalom része volt, s az alsólendvai Bánffy család birtokolta. A Bánffyakat követték a Csákyak, akik alig egy évszázadig voltak a falu birtokosai, végül a 19. században a Gyika család kezében volt az uradalom.

Vályi András szerint "MELINCZ. Elegyes falu Szala Várm. földes Ura G. Csáki Uraság, lakosai többfélék, fekszik Belatinczhoz nem meszsze, de annak filiája, határja jó."[3]

Fényes Elek szerint " Melincz, vindus-tót falu, Zala vgyében: 412 kath. lak. F. u. Gyika. " [4]

Az 1910. évi népszámlálás szerint 908, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. Zala vármegye Alsólendvai járásához tartozott. 1920-ban a trianoni békeszerződés értelmében a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság kapta meg. 1941-ben ismét magyar fennhatóság alá került, 1945-ben Jugoszlávia visszakapta. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 815 lakosa volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt kápolnája 1912-ben épült.
  • 1902-ben épített útikápolnája.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk

[szerkesztés]