Monoszló
| Monoszló | |||
 | |||
| Református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Balatonfüredi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Simon György (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8273 | ||
| Körzethívószám | 87 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 106 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 14,21 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7,46 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 54′ 11″, k. h. 17° 38′ 25″46.903081°N 17.640289°EKoordináták: é. sz. 46° 54′ 11″, k. h. 17° 38′ 25″46.903081°N 17.640289°E | |||
 Monoszló
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |||
| Monoszló weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Monoszló témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Monoszló község Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.
Fekvése
[szerkesztés]A Balatontól 6 kilométerre északra, a Káli-medence keleti szomszédságában megbújó, mindössze két község területét magában foglaló, kis Monoszlói-medencében található.[3] Ez a terület a Balaton-felvidék egyik legrejtettebb völgye, áthaladó útja 2019-ig nem volt, ma is csak Balatoncsicsó felé van, a völgyben található zsákfalu, Balatonhenye felé nincs közúti összeköttetés. A település a 7313-as számú Zánka–Gyulakeszi-országútból Köveskál külterületén észak felé kiágazó 73 124-es úton közelíthető meg.
Szomszédos települések: északnyugatra 1,5 kilométerre Balatonhenye, keletre 4 kilométerre Szentantalfa, délkeletre 6 kilométerre Zánka, délnyugatra 4 kilométerre Köveskál.
Története
[szerkesztés]A település első írásos említése 1252-ből való, a veszprémi káptalan oklevele Monoslou (Rubinum sacerdotem de Monoslou) névvel illeti a falut. Ekkor már a temploma is állhatott, amelyet eredetileg Szent Mihály tiszteletére szenteltek fel. Az Árpád-korban földvárral is rendelkezett, amelyet a Hegyestűn alakítottak ki.[4][5]
A község nevezetes szülötte Monoszló Lodomér, aki a 13. században, IV. László király idején viselte az esztergomi érseki címet. A királyt többször megfeddte keresztény királyhoz nem méltó életmódjáért. Valószínűleg az érsek érdeme, hogy ilyen csodálatos faragású részlet került a falu templomépületére.
A török időkben elnéptelenedett a falu. Az első nagy támadás 1548-ban érte, amikor a törökök végigportyáztak a Balaton-felvidéken, de később is állandósultak a támadások a környéken.[6][7] A török kiűzését követően újranépesült a település, amelynek lakói időközben református hitre tértek. 1745-ben felújították a templomot, amely 1829-ben nyerte el mai, késő barokk stílusú formáját. Belső bútorzata is ebből az időszakból való.[4][6] A 19. század első fele és közepe egyben a település fénykora is volt; ekkoriban a lélekszám 600 fő körül alakult. Ebből az időből származik a ma a zalaegerszegi megyei levéltárban őrzött Monoszlói bíróláda, amely a község akkori mindennapjait dokumentálja részletesen.[4] A 20. század eleji községről Eötvös Károly A balatoni utazás vége című útikönyve ad pompás leírást. Még monoszlai visszhangot is említ.[8]
1999-ben 157 lakosa volt a falunak, amelyből kb. 110 fő alkotta a református gyülekezetet.[4]
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Varga Gyula (független)[9]
- 1994–1998: Varga Gyula (független)[10]
- 1998–2002: Simon György (független)[11]
- 2002–2006: Simon György (független)[12]
- 2006–2010: Simon György (független)[13]
- 2010–2014: Simon György (független)[14]
- 2014–2019: Simon György (független)[15]
- 2019–2024: Simon György (független)[16]
- 2024– : Simon György (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 120 | 111 | 107 | 102 | 94 | 103 | 106 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 3% németnek, 1% cigánynak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35%, református 35%, evangélikus 6%, felekezeten kívüli 8% (15% nem nyilatkozott).[17]
2022-ben a lakosság 91,5%-a vallotta magát magyarnak, 3,2% németnek, 3,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 23,4% volt római katolikus, 20,2% református, 4,3% evangélikus, 1,1% görög katolikus, 3,2% egyéb keresztény, 16% felekezeten kívüli (31,9% nem válaszolt).[18]
Nevezetességei
[szerkesztés]- A település határában emelkedik a Hegyestű (337 m). A hegy szabályos kúp alakú volt valamikor, északi oldalát azonban az ott működő kőbánya működtetésével lebontották, így a közel 50 m magas bányafal megmutatja a bazalt vulkán belsejét. A csúcsáról nagyszerű kilátás nyílik a Balatonra.[19]
- Középkori temploma a román stílusú építészet szép részletét őrizte meg. A déli kapu fölött életfajelenetet találunk. Ezen két madár a csőrével nyúl az életfa tövéhez.
-
Hegyestű -
A templom déli kapuján látható életfa fotón… -
…és rajzon
.jpg)
.jpg)
Irodalom
[szerkesztés]- Gerevich T.: Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) (Egyetemi nyomda. Budapest, 1938)
- Dercsényi D.: Román kori építészet Magyarországon (Corvina, Budapest, 1972)
- Eötvös K.: Utazás a Balaton körül. A balatoni utazás vége. (Neumann Kht., Budapest, 2004)
- Ludwig E.: Rejtőzködő Magyarország. A sorozat cikke Monoszló templomáról. (Magyar Nemzet, 2002-2008)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Monoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 31.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Cholnoky Jenő: A Balaton-vidék múltjából
- ↑ a b c d Református Egyházközség Monoszló. Monoszló település hivatalos honlapja. [2018. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 19.)
- ↑ Monoszló. Monoszlói fazekasház. (Hozzáférés: 2018. augusztus 19.)
- ↑ a b Ludwig Emil: A monoszlói életfás kapu. Magyar Nemzet Online, 2004. március 20. [2018. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 19.)
- ↑ S. Lackovits Emőke: Száz magyar falu – Köveskál – Török világ, pogány világ. Arcanum. (Hozzáférés: 2018. augusztus 19.)
- ↑ Eötvös Károly: A balatoni utazás vége – Hazádnak rendületlenül…. Neumann Kht., 2004. március 20. (Hozzáférés: 2018. augusztus 19.)
- ↑ Monoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Monoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
- ↑ Monoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
- ↑ Monoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
- ↑ Monoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
- ↑ Monoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ Monoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
- ↑ Monoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 31.)
- ↑ Monoszló Helységnévtár
- ↑ Monoszló Helységnévtár
- ↑ Balaton-felvidéki Nemzeti Park
