Magyarszerdahely
Magyarszerdahely | |||
A 18. századi Öreg csárda | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Nagykanizsai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Musztács-Sass Lilla Tímea (független)[1] | ||
Irányítószám | 8776 | ||
Körzethívószám | 93 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 420 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 31,44 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 16,22 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 33′ 16″, k. h. 16° 56′ 14″46.554569°N 16.937100°EKoordináták: é. sz. 46° 33′ 16″, k. h. 16° 56′ 14″46.554569°N 16.937100°E | |||
Magyarszerdahely weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarszerdahely témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Magyarszerdahely község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén. A településen polgárőrség működik.[3]
Fekvése
[szerkesztés]A község Nagykanizsától 16 kilométerre északra fekszik a Zalaegerszegre vezető 74-es főút keleti oldalán. Központján és az attól keletre fekvő Újnéppuszta településrészen a 7528-as út halad végig, amelyből Újnéppusztán északi irányban, Kacorlak és Pölöskefő felé kiágazik a 7531-es út is. Határa részint dombos és sík, a település szabálytalan kiterjedésű.
Környező települések: Bocska, Börzönce, Fűzvölgy, Gelse, Gelsesziget, Hahót, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Magyarszentmiklós, Pölöskefő, Újudvar, Zalaszentbalázs.
Története
[szerkesztés]A terület a régészeti feltárások szerint régóta és folyamatosan lakott hely, kedvező volt a megtelepedésre. A középső kőrézkor emlékeit a Homoki-dűlőben találták meg. A korai bronzkor idején itt állt települést is feltárták. A késő bronzkor leleteit a Homoki- és Kardoskúti-dűlőben találták meg. A késő vaskori jelenlétet a kelta sírok bizonyították (Hamuszínpuszta, Homoki-dűlő, Újnéppuszta). A római kor emlékeit az 1. század közepéről találták meg. A feltárt temetőt folyamatosan használták. Találtak hamvasztásos és csontvázas temetkezést is.
Az 1970-es évek ásatásai alapján a népvándorlás századaiban többek között avarok telepedtek meg a község területén. A honfoglalás idején e táj kisebb folyók szabdalta mocsaras vidék volt. A községen országút haladt át, ezért választották a helyet a pálos barátok lakóhelyül. Kolostoruk a mai Herke-dűlőben állhatott. A szerzetesek jelenléte és az út miatt a település központi szerepet töltött be, piacos hellyé vált. A település történetére vonatkozó levéltári adatok a 14. század elejétől állnak rendelkezésünkre. 1323-ban Zerdahel néven említik, 1699-ben Puszta Szerdahely, 1720-ban Szerdahel Szigete, 1854-ben Magyar Szerdahely, 1863-ban Magyar-Szerdahely, 1877-ben Magyarszerdahely. A név a szerdánként tartott vásárra és piacra utal, a Magyar- előtag különbözteti meg a szintén Zala vármegyei Tótszerdahelytől.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Marczin György (MDF)[4]
- 1994–1998: Marczin György (MDF)[5]
- 1998–2002: Marczin György (független)[6]
- 2002–2006: Marczin György (független)[7]
- 2006–2010: Marczin György (független)[8]
- 2010–2014: Marczin György (független)[9]
- 2014–2019: Marczin György (független)[10]
- 2019–2024: Marczin György (független)[11]
- 2024– : Musztács-Sass Lilla Tímea (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 528 | 507 | 509 | 457 | 457 | 435 | 420 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 97,1%, cigány 2,5%. A lakosok 73,2%-a római katolikusnak, 2,72% reformátusnak, 0,58% evangélikusnak, 7% felekezeten kívülinek vallotta magát (16,1% nem nyilatkozott).[12]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent István tiszteletére épített temploma 1752-ben épült.
- Szent István-szobor[13]
- A Szociális Otthon épülete Újnéppusztán.
- Tele-Ka-Land Mesepark (Petőfi utca 4.), 5 Postakocsi turisztikai pajta, Szent Kristóf pihenő, Szent Orbán kilátó.[14]
Nevezetes magyarszerdahelyiek
[szerkesztés]- Sáringer Gyula (1928–2009) Széchenyi-díjas magyar agrármérnök, entomológus, ökológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
- Vígh László (1950–) Széchenyi-díjas magyar biokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Straub Örökség Alapítvány elnöke Magyarszerdahelyen született.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Magyarszerdahely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 28.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
- ↑ Magyarszerdahely települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Magyarszerdahely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
- ↑ Magyarszerdahely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
- ↑ Magyarszerdahely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
- ↑ Magyarszerdahely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
- ↑ Magyarszerdahely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Magyarszerdahely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
- ↑ Magyarszerdahely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 19. (Hozzáférés: 2024. május 29.)
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ István, a szobor: másfél száz változat[halott link] – HVG
- ↑ Magyarszerdahely turisztikai attrakciók és szolgáltatások. Magyarszerdahely (Hozzáférés: 2022. december 7.)
Források
[szerkesztés]- Zala megye kézikönyve. Főszerk. Hóbor József. Szekszárd: Szekszárdi ny. 1998. ISBN 963-9089-19-2