iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.
iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.



Link to original content: http://hu.wikipedia.org/wiki/Libwww
Libwww – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Libwww

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Libwww (azaz Library World Wide Web) egy moduláris kliens-oldali web API (alkalmazásprogramozási felület) UNIX, és Windows platformra.

A libwww szoftver első változatát 1992-ben készítették el. 2006-ban készült el a végleges változat.[1]

Kis és nagyobb alkalmazásokra is használható, mint például: webböngészők, szerkesztők, batch eszközök. A libwww rendelkezik „dugaszolható” (plug-in) modulokkal, mint például: HTTP1.1, stb.

A libwww célja, hogy testbedként szolgáljon protokoll kísérleteknél.[2][3] A libcurl a libwww modern változata.

Történet

[szerkesztés]

1992-ben Tim Berners-Lee és Jean-Francois Groff, a CERN munkatársai, átírták a WorldWideWeb böngészőjét a NeXTstep operációs rendszerben, hordozható C kódban, hogy demonstrálják a web potenciálját.[4] A kezdetben a libwww, általános könyvtárként működött, és nem volt külön hozzáférhető.[5]

Mielőtt a nyilvánosság számára is elérhetővé vált, a libwww-t beintegrálták a CERN programkönyvtárába (CERNLIB).[6] 1993-ban nyilvánossá tették a libwww-t, a webböngészők fejlesztésének segítésére.[7] Később a W3C elkészítette az Arena webböngészőt, mint testbed, többek között a HTML3, CSS, PNG, és libwww részére. Az Arenát az Amayával váltották fel.[8] 2003-ban a W3C befejezte a fejlesztést forráshiány miatt, azzal az elvárással, hogy a további fejlesztést a szabad-szoftver közösség folytatja.[9]

Tulajdonságok

[szerkesztés]

Libwww a következő protokollokat támogatja:

Libwww támogatja a plug-in komponeneseket.[3]

Alkalmazások

[szerkesztés]

A következő alkalmazások használják a libwww-t: .[10]

A libwww-be integrált alkalmazások:

  • “Command Line Tool”, mely útmatást ad, hogyan egy egyszerű batch eszközt felépíteni a Web elérésére.
  • ‘Line Mode Browser’
  • ‘Webbot’, mely egy egyszerű alkalmazás arr, hogyan lehet a libwww használatával robotokat építeni.
  • ‘Mini Server’, hogyan lehet egy szervert vagy proxyt implementálni.

Kritikák

[szerkesztés]

Libcurl fejlesztői szerint, a libwww nem eléggé hordozható, nem „szálbiztos”, és számos HTTP autentikációs típus hiányzik. Sem a libcurl, sem a libwww, nem eléggé könnyen használható egyes projektek számára.[27][28][29]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  1. ↑ http://www.w3.org/Library/
  2. ↑ a b libwww. ROS. (Hozzáférés: 2010. június 2.)
  3. ↑ a b Nielsen, Henrik Frystyk: W3C Reference Library. World Wide Web Consortium, 1998. május 14. (Hozzáférés: 2010. június 27.)
  4. ↑ Kesan, Jay, Rajiv Shah (2003). „Deconstructing Code”. Yale Journal of Law & Technology 6, p. 291. o. [2010. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 1.) 
  5. ↑ Berners-Lee, Tim: Common Library. World Wide Web Consortium, 1992. november 3. (Hozzáférés: 2010. június 3.)
  6. ↑ How the web began. CERN, 2008. (Hozzáférés: 2010. július 25.)
  7. ↑ Berners-Lee, Tim: May World-Wide Web News. World Wide Web Consortium, 1993. May. (Hozzáférés: 2010. június 7.)
  8. ↑ Welcome to Arena beta-3. World Wide Web Consortium, 1996. szeptember 16. (Hozzáférés: 2010. június 2.)
  9. ↑ Kahan, José: Future of Libwww Survey. World Wide Web Consortium, 2003. szeptember 2. (Hozzáférés: 2010. június 2.)
  10. ↑ Kahan, José: Results of the future of libwww survey. World Wide Web Consortium, 2004. január 29. (Hozzáférés: 2010. június 2.)
  11. ↑ Secret, Arthur: Agora. World Wide Web Consortium, 1996. november 12. [1996. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 20.)
  12. ↑ a b Nielsen, Henrik Frystyk: Libwww Hackers. World Wide Web Consortium, 2002. június 7. (Hozzáférés: 2010. május 29.)
  13. ↑ a b c Kahan, José: Why Libwww?, 1999. augusztus 5. (Hozzáférés: 2010. június 15.)
  14. ↑ Quint, Vincent: Amaya Release history. World Wide Web Consortium, 2009. december 10. (Hozzáférés: 2010. május 29.)
  15. ↑ HTTP Request fields. Protocols. World Wide Web Consortium, 1994. május 3. (Hozzáférés: 2010. március 28.)
  16. ↑ Nielsen, Henrik Frystyk: www-lib. Yahoo! Groups, 1998. december 1. [2001. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 15.)
  17. ↑ Kahan, José: Libwww - the W3C Sample Code Library. World Wide Web Consortium, 1999. augusztus 5. (Hozzáférés: 2010. június 15.)
  18. ↑ Gallagher, James: libwww replacement. OPeNDAP, 2002. május 10. [2011. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 1.)
  19. ↑ Gallagher, James: libwww v versus libcurl. OPeNDAP, 2002. június 19. [2011. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 1.)
  20. ↑ Paoli, Jean: Rules for extending a WWW client: The Symposia API. World Wide Web Consortium
  21. ↑ Luotonen, Ari: Ari Luotonen. World Wide Web Consortium. (Hozzáférés: 2010. augusztus 15.)
  22. ↑ Berners-Lee, Tim: Macintosh Browser. World Wide Web Consortium, 1992. november 3. (Hozzáférés: 2010. június 2.)
  23. ↑ Ball, Steve: SurfIt! - A WWW Browser (PostScript). Proceedings of the Fourth USENIX Tcl/Tk Workshop. USENIX
  24. ↑ Wang, Joseph: tkWWW Version 0.7 alpha, 1993. május 1. (Hozzáférés: 2010. november 16.)
  25. ↑ WorldWideWeb Source Files. World Wide Web Consortium. (Hozzáférés: 2010. június 21.)
  26. ↑ Readme. evolt.org. (Hozzáférés: 2010. július 5.)
  27. ↑ Stenberg, Daniel: Notes About Libwww compared to libcurl. Haxx, 2010. május 1. (Hozzáférés: 2010. június 1.)
  28. ↑ Smith, Timothy B.: Simple HTTP Client without 'libcurl' or 'libwww'. μClinux, 2007. szeptember 11. [2007. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 1.)
  29. ↑ http://curl.haxx.se/docs/comparison-table.html
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Libwww&oldid=25203099”