Lendvanyíres
| Lendvanyíres (Brezovica) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Nagypalina |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1379 |
| Polgármester | Damijan Jaklin |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 217 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 167 m |
| Terület | 3,1 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 35′ 39″, k. h. 16° 20′ 06″46.594283°N 16.334897°EKoordináták: é. sz. 46° 35′ 39″, k. h. 16° 20′ 06″46.594283°N 16.334897°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lendvanyíres (korábban Brezovicza, szlovénül: Brezovica) falu Szlovéniában, a Muravidéken. Közigazgatásilag Nagypalinához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Lendvától 12 km-re nyugatra, a Cserni és Csernec patakok közötti síkon fekszik.
Története
[szerkesztés]Területén már az őskorban is élek emberek. Ezt bizonyítja az itt talált kőszekerce és a falutól északkeletre feltárt, a rézkortól a középkorig folyamatosan lakott település maradványa. A ókorban itt haladt át a Poetoviót (a mai Ptujt) Savariával (a mai Szombathellyel) összekötő kereskedelmi és hadiút.
A települést 1379-ban "Brezouica" alakban említik először. 1381-ben "Pred. Brezenyche", 1524-ben "Villa Brezowiczalakos" néven szerepel a korabeli forrásokban. Az alsólendvai Bánffy család birtoka volt.[2] A belatinci uradalom részeként a Bánffyak után a Csákyaké, majd a 19. században a désánfalvi Gyika család birtoka volt.
Vályi András szerint " BREZOVITZA. Elegyes falu Szala Vármegyében, birtokosa Gróf Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Turnitsához közel, mellynek filiája, a’ Belatnitzi Uradalomban. Határja jó, vagyonnyai jelesek, tulajdonságaira nézve, hasonlít Bratontzhoz, első Osztálybéli."[3]
Fényes Elek szerint " Brezovicza, vindus-tót falu, Zala vármegyében, 293 katholikus lakossal. F. u. Gyika. Utolsó post. A.-Lendva."[4]
1910-ben 402, túlnyomórészt szlovén lakosa volt.
Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 217 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A rézkortól a középkorig lakott település maradványai a falu északkeleti részén.
- Római út maradványai.
- Kulturális emlék az 1853-ban emelt kőkereszt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában (Budapest, 1890)
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
[szerkesztés]
