iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.
iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.



Link to original content: http://hu.wikipedia.org/wiki/Lapány
Lapány – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Lapány

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lapány (Hlapičina)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeMuraköz
KözségMuraszerdahely
Jogállásfalu
Alapítás éve1478
PolgármesterJosip Dobranić
Irányítószám40315
Körzethívószám(+385) 040
Népesség
Teljes népesség600 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 31′ 16″, k. h. 16° 24′ 04″46.521000°N 16.401000°EKoordináták: é. sz. 46° 31′ 16″, k. h. 16° 24′ 04″46.521000°N 16.401000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Lapány témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Lapány (korábban Hlapiscsin, horvátul: Hlapičina, németül: Neuhof) falu Horvátországban Muraköz megyében. Közigazgatásilag Muraszerdahely községhez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Csáktornyától 16 km-re északra, községközpontjától Muraszerdahelytől 4 km-re nyugatra a Mura jobb partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A települést 1478-ban "Hlapischin" alakban említik először. A csáktornyai uradalomhoz tartozott.[2] Az uradalommal együtt 1456-ig a Cillei család birtoka volt. Ezután a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették. Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett.

Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték, minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.

1910-ben 580, többségükben horvát lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. 1941 és 1944 között ismét Magyarország része volt.
2001-ben 765 lakosa volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1997-ben épült.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.