iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.
iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.



Link to original content: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kristóffalva
Kristóffalva – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Kristóffalva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kristóffalva (Krištanovec)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeMuraköz
KözségCsáktornya
Jogállásfalu
Alapítás éve1367
PolgármesterBranko Šalamon
Irányítószám40000
Körzethívószám+385 040
Népesség
Teljes népesség575 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 26′ 38″, k. h. 16° 27′ 11″46.444000°N 16.453000°EKoordináták: é. sz. 46° 26′ 38″, k. h. 16° 27′ 11″46.444000°N 16.453000°E
SablonWikidataSegítség

Kristóffalva (horvátul: Krištanovec) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Csáktornyához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Csáktornya központjától 6 km-re északra fekszik.

Története

[szerkesztés]

A települést 1367-ben "Poss. Ciystanoch" alakban említik először. 1478-ban "Cristanowecz" néven szerepel, acsáktornyai uradalomhoz tartozott.[2]

1437 után az uradalommal együtt a Cilleieké, majd a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették. 1477-ben Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban Zrínyi Miklósé lett. 1671-ben Zrínyi Pétert felségárulás miatt kivégezték és minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.

Vályi András szerint " KRISTANOVECZ. Horvát falu Szala Várm. földes Ura G. Álthán Uraság, lakosai katolikusok, határja soványas, vagyonnyai elejtesek."[3]

1910-ben 459, túlnyomórészt horvát lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. 2001-ben 673 lakosa volt.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.