Kispalina
| Kispalina (Mala Polana) | |
 | |
| A kármelhegyi Szűzanya tiszteletére szentelt kápolna | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Nagypalina |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1236 |
| Polgármester | Damijan Jaklin |
| Irányítószám | 9225 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 322 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 164,8 m |
| Terület | 7,96 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 34′ 36″, k. h. 16° 21′ 44″46.576594°N 16.362253°EKoordináták: é. sz. 46° 34′ 36″, k. h. 16° 21′ 44″46.576594°N 16.362253°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kispalina témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kispalina (szlovénül: Mala Polana) falu Szlovéniában, a Muravidéken. Közigazgatásilag a szomszédos Nagypalinához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Lendvától 10 km-re nyugatra, a Csernec patak bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban is éltek emberek. Ezt bizonyítja az itt halált három őskori kőeszköz. A falutól északra az erdőben még a második világháború előtti időben is lehetett látni római kori halomsírokat, melyek nagy része azóta már eltűnt. Ma csupán egy halom vehető még jól ki közülük.
Palina települést, melynek a mai Kispalina is része volt 1236-ban "Villa Palana" alakban említik először. 1379-ben "Pred. Palina", 1389-ben "Palena", 1524-ben "Polanalakos" néven szerepel a korabeli forrásokban. Az alsólendvai Bánffy család birtoka volt.[2] A belatinci uradalom részeként a Bánffyak után a Csákyaké, majd a 19. században a désánfalvi Gyika család birtoka volt.
Vályi András szerint " PALINA. Szala Vármegyében, fekszik Turnitsának szomszédságában, mellynek filiája."[3]
Fényes Elek szerint " Palina, vindus falu, Zala vgyében, a bellatinczi uradalomban, 982 kath. lak.."[4]
1910-ben 707, túlnyomórészt szlovén lakosa volt.
Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 380 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római kori halomsírok.
- A Kármelhegyi Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája 1912-ben épült.
- A 20. század elején épített Copek-malom.
- A 20. század elején épített kulturális műemlékké nyilvánított parasztházak.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában (Budapest, 1890)
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
[szerkesztés]
