iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.
iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.



Link to original content: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kislőd
Kislőd – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Kislőd

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kislőd
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Kislőd címere
Kislőd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásAjkai
Jogállásközség
PolgármesterBódis Zoltán (független)[1]
Irányítószám8446
Körzethívószám88
Népesség
Teljes népesség1156 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség30,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület38,18 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 08′ 44″, k. h. 17° 37′ 21″47.145531°N 17.622381°EKoordináták: é. sz. 47° 08′ 44″, k. h. 17° 37′ 21″47.145531°N 17.622381°E
Kislőd (Veszprém vármegye)
Kislőd
Kislőd
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Kislőd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kislőd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kislőd (németül Kischludt) község Veszprém vármegyében, az Ajkai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Bakony lábainál fekszik, egy háromszög alakú völgyben.

A közvetlenül határos települések: észak felől Farkasgyepű, északkelet felől Csehbánya, kelet felől Városlőd, délkelet felől Szentgál, dél felől Úrkút, délnyugat felől Ajka, nyugat felől Ajkarendek (Ajka településrésze), északnyugat felől pedig Magyarpolány.

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb elérési útvonala a 8-as főút, ezen közelíthető meg keleti és nyugati irányból is; belterületén azonban csak a 73 121-es számú mellékút halad keresztül. Északi külterületeit érinti még a Pápa-Győr felé vezető 83-as főút is.

A hazai vasútvonalak közül a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van a határai között: Városlőd-Kislőd vasútállomás, a belterületétől mintegy egy kilométerre délre, a két névadó települést összekötő országút mentén, nagyjából félúton.

Története

[szerkesztés]

A települést először egy 1492-es oklevélben említik mint a lövöldi (városlődi) karthauziak birtokát. A mohácsi vészt követően a Veszprémi Püspökség irányítása alá került, de külterületén a Balassa család is rendelkezett földekkel. Lakossága a 16-17. században jobbágyokból és egyházi nemesekből állt.

Számos forrás utal arra, hogy Mátyás király vadászatai alkalmával járt a településen.[forrás?]

A településre az 1730-as években nagyszámú német telepes érkezett, jelentős részük faszerszám-, faedény-, épületfa- és zsindelykészítéssel foglalkozott. A térségen belüli gazdasági szerepét évszázadokon keresztül a település határában működő vas- és üveghuta, a kőedénygyár, majd rövid ideig a téglagyár adta. A község határában feltárt bauxit-telér felszíni kitermelését 1962-ben kezdték meg.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Magvas Antal (FKgP)[3]
  • 1994–1998: Ifj. Magvas Antal (független)[4]
  • 1998–2002: Somogyi Anna Mária (független)[5]
  • 2002–2006: Somogyi Anna Mária (független)[6]
  • 2006–2010: Somogyi Anna Mária (független)[7]
  • 2010–2014: Somogyi Anna Mária (független)[8]
  • 2014–2019: Somogyi Anna Mária (független)[9]
  • 2019–2024: Bódis Zoltán (független)[10]
  • 2024– : Bódis Zoltán (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1208
1194
1202
1179
1172
1156
1156
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,1%-a magyarnak, 28,2% németnek, 3,6% cigánynak, 0,3% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,9%, református 3,7%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 5,2% (17,4% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 93,5%-a vallotta magát magyarnak, 14% németnek, 3% cigánynak, 0,3% románnak, 0,2% ukránnak, 0,2% szerbnek, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 56,7% volt római katolikus, 3,7% református, 0,6% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 8,2% felekezeten kívüli (29,9% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Kislőd főterén, a barokk-klasszicista stílusban épült Római Katolikus Plébániatemplom közelében található a település leghíresebb látnivalója, a Rőthy Mihály Egyháztörténeti Múzeum,[13][14] amely kegytárgy-gyűjteményéről ismert. Kuriózuma egy 1402-es évszámmal ellátott gerendarész, melyet a német telepesek hoztak magukkal emlékül. A múzeum megtekintéséhez előzetesen időpontot kell kérni a plébánián. A település említést érdemlő műemléke még a temetőben található Kálvária.

Kislőd kiemelkedő turisztikai és rekreációs központja a bányató köré épült fűrdőtelepen működő Sobri Jóska Bakonyi Kalandpark,[15] amely 2009 nyarán nyitotta meg kapuit a vendégek előtt. Itt található Magyarország egyik leghosszabb drótkötélpályája.

A kalandparktól induló 6,2 km hosszúságú tanösvény egészen Úrkútig, a csárdahegyi őskarsztig vezet.

A falu büszkesége a német nemzetiségi énekkar, amely nemcsak a faluban, hanem a falu határain kívül is gyakran ad önálló műsort.

Képgaléria

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Kislőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 10.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Kislőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Kislőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  5. ↑ Kislőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 13.)
  6. ↑ Kislőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 13.)
  7. ↑ Kislőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 13.)
  8. ↑ Kislőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 28.)
  9. ↑ Kislőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  10. ↑ Kislőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 25.)
  11. ↑ Kislőd Helységnévtár
  12. ↑ Kislőd Helységnévtár
  13. ↑ Hétköznapi föltámadások - A kislődi egyházi gyűjtemény. [2010. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 1.)
  14. ↑ Rőthy Mihály Egyháztörténeti Múzeum
  15. ↑ Sobri Jóska Bakonyi Kalandpark
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kislőd&oldid=27530433”