iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.
iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.



Link to original content: http://hu.wikipedia.org/wiki/Karakószörcsök
Karakószörcsök – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Karakószörcsök

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karakószörcsök
A polgármesteri hivatal, orvosi rendelő és könyvtár épülete
A polgármesteri hivatal, orvosi rendelő és könyvtár épülete
Karakószörcsök címere
Karakószörcsök címere		 Karakószörcsök zászlaja
Karakószörcsök zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásDevecseri
Jogállásközség
PolgármesterHonvédő Szandra (független)[1]
Irányítószám8491
Körzethívószám88
Népesség
Teljes népesség273 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség36,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,11 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 07′ 59″, k. h. 17° 17′ 06″47.132950°N 17.284969°EKoordináták: é. sz. 47° 07′ 59″, k. h. 17° 17′ 06″47.132950°N 17.284969°E
Karakószörcsök (Veszprém vármegye)
Karakószörcsök
Karakószörcsök
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Karakószörcsök weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Karakószörcsök témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Karakószörcsök község Veszprém vármegyében, a Devecseri járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Veszprém vármegye nyugati részén fekszik, nem messze a Somlótól, a Torna patak völgyének északi oldalán.

A közvetlenül határos települések: észak felől Kerta, északkelet felől Iszkáz, délkelet felől Tüskevár, dél felől Apácatorna, délnyugat felől Veszprémgalsa, nyugat felől pedig Kisberzseny.

Megközelítése

[szerkesztés]

A község déli határszélén halad el, kelet-nyugati irányban a 8-as főút, így az a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. Központján azonban csak az abból Apácatorna mellett észak felé kiágazó 8414-es út halad végig, azon érhető el északi szomszédja, Kerta felől is.

A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 20-as számú Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonala érinti, amelynek egy megállási pontja van itt. Karakószörcsök megállóhely a belterület északi részén helyezkedik el, a 8414-es út vasúti keresztezésének keleti oldalán.

Története

[szerkesztés]

Először 1288-ban tűnt fel Zurchuk írásmóddal, később – 1426-ban – már Karakozurchek. Először királynéi birtokként szerepelt, majd kisebb nemesek birtokolták. Az egytelkes kisnemesek 1488-ban négy forint országos adót fizettek. Tehát már a középkorban nemesi falunak számított, bár néhány jobbágy is élt már itt ekkor.

A török időkben elpusztásodott, lakatlanná vált. A dézsmaszedők 1571-ben már pusztának mondták, s csak 1603-ban került ismét az adószedők jegyzékébe. Ekkor csak egytelkes nemeseit említik, jobbágysága nincsen. A faluban élő zsellérréteg a 19. század elején is csak kis hányada volt a nemességnek.

A lakosság őstermeléssel és szőlőműveléssel foglalkozott. A Somló nagyszőlősi részének szőlőbirtokosai között már 1542-ben szerepeltek a karakószörcsöki szőlősgazdák. Népessége a középkorban is magyar anyanyelvű volt, nagyobbrészt római katolikus, kisebb részt evangélikus hitű lakossággal. Iskolájában 1771 óta tanítanak.

Karakószörcsök népessége lassan, de egyenletesen fejlődött egészen 1910-ig. Ebben az időben kezdődött meg a mezőgazdasági proletariátus elvándorlása a községből. Ezért, és az alacsony természetes szaporodás miatt erősen megfogyatkozott a lélekszám: két évtized alatt 156 lakossal csökkent a népesség. Az 1910 és 1941 közötti években a keresők száma is 271 főről 235 főre apadt. A község lélekszáma 1828-ban 579 fő, majd fokozatosan növekedik: 1851-ben 686, 1890-ben 713, 1910-ben pedig 725 lakosát írták össze. Ezután fokozatosan csökkent, 1969-ben 520, 2008-ban 330 fő.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Szabó Antal (független)[3]
  • 1994–1998: Szabó Antal (független)[4]
  • 1998–2002: Szabó Antal (független)[5]
  • 2002–2004: Szabó Antal (független)[6]
  • 2004–2006: Ifj. Zabó Ferenc (független)[7]
  • 2006–2010: Zabó Ferenc (független)[8]
  • 2010–2014: Szabóné Piriti Márta (független)[9]
  • 2014–2019: Szabóné Piriti Márta (független)[10]
  • 2019–2024: Honvédő Szandra (független)[11]
  • 2024– : Honvédő Szandra (független)[1]

A településen 2004. április 25-én időközi polgármester-választást tartottak,[7] az előző polgármester lemondása miatt.[12]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
261
257
273
269
288
280
273
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,4%-a magyarnak, 1,9% németnek, 0,4% cigánynak mondta magát (14,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,6%, evangélikus 15,2%, református 4,5%, felekezeten kívüli 4,5% (17,8% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 92,7%-a vallotta magát magyarnak, 2,8% cigánynak, 2,4% németnek, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35,8% volt római katolikus, 10,4% református, 9,4% evangélikus, 0,7% egyéb katolikus, 5,9% felekezeten kívüli (37,8% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus templom
  • Evangélikus templom

A település az irodalomban

[szerkesztés]
  • Története szerint az itteni szőlőhegyen játszódik Móra Ferenc Csőszfogadás című vígjátéka (megjelent az író Parasztjaim című kötetében; igaz, Móra a Karakószörcsög névalakot használja, a szereplők többsége pedig szegedi dialektusban beszél, emiatt lehet, hogy a helynevet inkább fiktívnek lenne érdemes tekinteni).

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Karakószörcsök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 8.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Karakószörcsök települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Karakószörcsök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
  5. ↑ Karakószörcsök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  6. ↑ Karakószörcsök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  7. ↑ a b Karakószörcsök települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004. április 25. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  8. ↑ Karakószörcsök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  9. ↑ Karakószörcsök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  10. ↑ Karakószörcsök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  11. ↑ Karakószörcsök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 31.)
  12. ↑ Időközi önkormányzati választások 2004-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004 (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  13. ↑ Karakószörcsök Helységnévtár
  14. ↑ Karakószörcsök Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

A település hivatalos honlapja: www.karakoszorcsok.hu Archiválva 2016. május 23-i dátummal a Wayback Machine-ben

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Karakószörcsök&oldid=27530577”