iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.
iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.



Link to original content: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kapca_(Szlovénia)
Kapca (Szlovénia) – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Kapca (Szlovénia)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kapca
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségLendva
Rangfalu
Alapítás éve1291
PolgármesterAnton Balažek
Irányítószám9220
Rendszám területkódMS
Népesség
Teljes népesség391 fő (2020. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság165 m
Terület6,01 km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 33′ 13″, k. h. 16° 22′ 48″46.553619°N 16.379933°EKoordináták: é. sz. 46° 33′ 13″, k. h. 16° 22′ 48″46.553619°N 16.379933°E
SablonWikidataSegítség

Kapca (szlovénül: Kapca) magyarok lakta falu Szlovéniában, a Muravidéken. Közigazgatásilag Lendva községhez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Lendvától 6 km-re nyugatra, a Mura bal partján, a Muraszombat-Lendva főút mellett fekszik.

Története

[szerkesztés]

Területén már az ókorban is éltek emberek. Ezt bizonyítják a határában található római kori halomsírok.

A települést 1291-ben "Capcha" alakban említik először. 1381-ben "Kapcha", 1524-ben "Kapcza" néven szerepel.[2] 1379-ben az alsólendvai Bánffy család kapta I. Lajos magyar királytól adományként. 1644-ig a család kihalásáig volt a Bánffyak birtoka. Ezután a Nádasdy család birtoka lett. 1690-ben Eszterházy nádor több más valaha Bánffy-birtokkal együtt megvásárolta. Ezután végig a család birtoka maradt.

A település hagyományos háziipara volt a kosárfonás mellett a vászonszövés, neve is ezzel van összefüggésben.

Vályi András szerint " KAPCZA. Elegyes tót falu Szala Várm. földes Ura Hert. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Alsó Lendvához közel, és annak filiája, Mura vize mellett, mellynek ki öntései alkalmatlaníttyák; de másként 282jó termékenységű, határja van."[3]

1910-ben 725, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovén kisebbséggel.

Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 450 lakosa volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Neogótikus kápolnája a 20. század első harmadában épült.
  • Római kori halomsírok.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  

Források

[szerkesztés]
  • Slovenija - turistični vodnik (Založba Mladinska Knjiga, 1995) 490. oldal

További információk

[szerkesztés]