Kérészek
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Késő karbon-jelen[1] | ||||||||||||||
 Dán kérész (Ephemera danica)
| ||||||||||||||
 Tiszavirág (Palingenia longicauda)
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kérészek témájú kategóriát. |
A kérészek (Ephemeroptera) a szárnyas rovarok alosztályának legősibb rendje.[2] Leghíresebb hazai képviselőik a tiszavirág (Palingenia longicauda) és a dunavirág (Ephoron virgo), a magyar természeti értékek jellegzetes kincsei.[3][4]
Elterjedésük
[szerkesztés]Ősi taxon lévén képviselői (az Antarktisz kivételével) gyakorlatilag minden szárazföldön megtalálhatók. A csaknem 2500, a 2020-as évekig leírt fajukból mintegy 50 él Magyarországon.
Megjelenésük
[szerkesztés]
5–38 mm hosszú, karcsú testű, gyenge lábú rovarok. Gyenge kitinburkuk miatt a testük törékeny. A hímek első pár lába erősebb, előrenyúló: párzáskor ezzel ragadják meg a nőstényt. Általában két pár szárnyuk van: szárnyaik különösen sűrű, átlátszó erezete a szitakötőkre hasonlít, de az első szárny háromszög alakú, a nem mindig kifejlődő második pedig tojásdad és sokkal kisebb.
Fejükön rövid, fonalas csáppár, három pontszem és két pár összetett szem helyezkedik el. A hímek összetett szemén befűződéssel úgynevezett turbánszem alakul ki. A kifejlett állatok szájszerve csökevényes, mivel a legtöbb imágó rövid életében egyáltalán nem táplálkozik.
Hengeres potrohuk végéről feltűnően hosszú páros fartoldalék (cercus) és közöttük jellemzően egy végfonal (filum terminale) is ered.[5] Első pár lábukkal előrenyúlva tapogatnak.
Nyugalmi helyzetben szárnyaikat nem tudják összehajtani; azok a test fölött egymáshoz simulnak.
Életmódjuk, élőhelyük
[szerkesztés]A kérészek lárvaállapota fajtól függően néhány hónaptól 3 évig is tarthat.
Lárváik úgynevezett másodlagos lárvák,[6] amelyek mindig vízben élnek, a szubimágók és imágók pedig a víz közelében.
Szaporodásuk
[szerkesztés]Tökéletlen átalakulásuk (hemimetamorfózis), méghozzá úgynevezett prometabólia, ami közben több fejlődési stádiumot járnak végig.[7]
Nimfaállapot
[szerkesztés]
Miután a nőstények a vízbe hullatták petéiket, azok az aljzatra süllyednek. A lárvaállapot fajtól függően néhány hónaptól 3 évig is tarthat. (Van olyan faj is, amelynél a peteállapot hiányzik, és a megtermékenyített nőstény apró lárvákat tojik a vízbe: Elevenszülő kérész (Cloenon dipterum).)
A potrohuk két oldalán elhelyezkedő tracheakopoltyúkkal lélegeznek.
Táplálkozásuk változatos: egyes fajok inkább a vízben található algákat, szerves törmeléket eszik, más fajok lárvái ragadozók.[2][5]
Szubimágó
[szerkesztés]
A nimfaállapot befejeztével a kifejlett állathoz hasonlító, röpképes, de még nem ivarérett, úgynevezett szubimágó bújik elő a vízből. Ennek márványozott szárnyai színtelenek, potrohnyúlványai rövidek.
Imágó
[szerkesztés]
A szubimágó néhány nap vagy akár csak néhány óra múlva egy vedléssel alakul ivarérett kérésszé. A kérészek a rovarok egyetlen olyan csoportja, amelynek tagjai röpképesen nem vedlenek.[2]
A kérészéletet sokan a rövid: néhány órás vagy legfeljebb pár napos élet jelképének tekintik. Az ivarérett kérészek túlnyomó többsége valóban ilyen rövid ideig repül, és ezért nem is táplálkozik: tevékenységét a nászra korlátozza. Nászuk tömeges: pirkadatkor vagy szürkületkor párzanak a levegőben, a víz fölött. A nőstények megtermékenyített petéiket a vízbe szórják. A párzás után az elpusztult kérészek tömegesen hevernek a vizek felszínén. Ezek az elpusztult példányok fontos szerepet játszanak a folyók, patakok élővilágában, ugyanis sok halfajnak nyújtanak bőséges táplálékot.
Rendszerezésük
[szerkesztés]Rend: Kérészek (Ephemeroptera) (Hyatt & Arms, 1891)[8]
- Alrend: Furcatergalia (Kluge, 1993)
- Alrendág: Lanceolata (McCafferty 1991)
- Család: Ágaskopoltyús kérészek (Leptophlebiidae) (Banks, 1900)
- Alrendág: Palpotarsa (McCafferty, 1998)
- Család: Behningiidae (Motas & Bacesco, 1937)
- Alrendág: Scapphodonta (McCafferty 1998)
- Öregcsalád: Potamanthoidea (McCafferty 2004)
- Család: Potamanthidae (Albarda, 1888)
- Öregcsalád: Euthyplocioidea (McCafferty, 2004)
- Család: Euthyplociidae (Lestage, 1921)
- Öregcsalád: Tarka kérészszerűek (Ephemeroidea)(Latreille, 1810)
- Család: Tarka kérészek (Ephemeridae) (Leach, 1815)
- Család: Tiszavirágok (Palingeniidae) (Albarda, 1888)
- Család: Polymitarcyidae (Banks, 1900)
- Öregcsalád: Potamanthoidea (McCafferty 2004)
- Alrendág: Pannota (McCafferty & Edmunds 1979)
- Öregcsalád: Caenoidea (Edmunds & Traver, 1954)
- Család: Neoephemeridae (Traver, in Needham et al., 1935)
- Család: Caenidae (Newman, 1853)
- Öregcsalád: Kúszó kérészszerűek (Ephemerelloidea)
- Család: Kúszó kérészek (Ephemerellidae) (Klapálek, 1909)
- Család: Leptohyphidae (Edmunds & Traver, 1954)
- Család: Tricorythidae (Lestage, 1942)
- Alrendág: Lanceolata (McCafferty 1991)
- Alrend: Carapacea (McCafferty, 1997)
- Öregcsalád: Baetiscoidea (Banks, 1900)
- Család: Baetiscidae (Ulmer, 1920)
- Család: Prosopistomatidae (Lameere, 1917)
- Öregcsalád: Baetiscoidea (Banks, 1900)
- Alrend: Pisciformia (McCafferty, 1991)
- Öregcsalád: Üvegszárnyú kérészszerűek (Baetoidea)(Baccetti et al., 1969)
- Család: Siphlaenigmatidae(Penniket, 1962)
- Család: Üvegszárnyú kérészek (Baetidae)(Leach, 1815) — Végfonaluk nincs, a második szárny kicsi vagy hiányzik.
- Öregcsalád: Erezett kérészszerűek (Heptagenioidea)(McCafferty, 1997)
- Család: Isonychiidae (Burks, 1953)
- Család: Oligoneuriidae Ulmer, 1914)
- Család: Pseudironidae (McCafferty 1991)
- Család: Arthropleidae (Balthasar, 1937)
- Család: Erezett kérészek (Heptageniidae) Needham, 1901)
- Öregcsalád: Siphlonuroidea (Ulmer, 1920)
- Család: Siphlonuridae Ulmer, 1920)
- Család: Ameletidae (McCafferty, 1991)
- Család: Metretopodidae (Traver, in Needham et al., 1935)
- Család: Acanthametropodidae (Kluge et al. 1995)
- Család: Ametropodidae (Bengtsson, 1913)
- Család: Oniscigastridae (Lameere, 1917)
- Család: Ameletopsidae (Edmunds, 1957)
- Öregcsalád: Üvegszárnyú kérészszerűek (Baetoidea)(Baccetti et al., 1969)
Egyéb
[szerkesztés]Jelenleg a kérészek legtöbb faja ismeretlen, mivel sok fajt csak egyetlenegyszer, a felfedezésükkor írtak le. Négy észak-amerikai fajt kihaltnak tartanak. Pl.:
- Pentagenia robusta – Eredetileg az Ohio folyó közelében gyűjtötték, de a fajt kihalttá nyilvánították, mivel nem látták az eredeti leírás óta, ami az 1800-as években történt.
- Ephemera compar – Colorado-ban gyűjtötték. Annak ellenére, hogy a kolorádói kérészeket intenzíven figyelik, a fajt az elmúlt ötven évben nem gyűjtötték.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Hoell, H.V., Doyen, J.T. & Purcell, A.H.. Introduction to Insect Biology and Diversity, 2nd ed.. Oxford University Press, 320. o. (1998). ISBN 0-19-510033-6
- ↑ a b c George C. McGavin: Rovarok, pókok és más szárazföldi ízeltlábúak. Budapest: Panemex; Grafo. ISBN 963 9090 44 1
- ↑ http://www.szoljon.hu/jasz-nagykun-szolnok/kozelet/felmerik-a-tiszavirag-rajzasat-382365 Archiválva 2011. június 10-i dátummal a Wayback Machine-ben „Mint ismert, a tiszavirág napjainkban már csak a Tisza és mellékfolyói alföldi szakaszán él. A tiszavirág rajzása igen látványos és népszerű, egyedülálló jelenség. Nem csoda, hogy ez a rovar egyben a Tisza szimbóluma is.”
- ↑ Rajzik a dunavirág. ELTE. (Hozzáférés: 2018. augusztus 20.)
- ↑ a b Michael Lohmann: Bogarak, szitakötők, pókok és más ízeltlábúak. Budapest: Panemex Kft. 1997. ISBN 963 9090 00 X
- ↑ Ulrich Sedlag: A csodálatos rovarvilág, Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1982, ISBN 963 231 370 4, 182. oldal
- ↑ Rovarfiziológia – A rovarok egyedfejlődése PDF, 260. oldal, (Pannon Egyetem, 2010)
- ↑ Ephemeroptera (The Taxonomicon)
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Mayfly Lifecycle Video, vimeo.com (videó a kérész életciklusáról)
