Kápolnásfalu
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Kápolnásfalu (Căpâlnița) | |
 | |
| Kápolnásfalu, háttérben a Központi-Hargita vulkáni hegyei a Csicsói-Hargitával (1755 m) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hargita |
| Község | Kápolnásfalu |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 537030 |
| SIRUTA-kód | 83972 |
| Népesség | |
| Népesség | 2036 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1925 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 76,83 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 26,50 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 22′, k. h. 25° 31′46.366667°N 25.516667°EKoordináták: é. sz. 46° 22′, k. h. 25° 31′46.366667°N 25.516667°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kápolnásfalu (1899-ig Kápolnás-Oláhfalu, románul: Căpâlnița) falu Romániában, Hargita megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Kápolnásfalu a Központi-Hargita hegység délnyugati előterében, a Nagy-Homoród és Kis-Homoród folyók vízválasztóján, a 13 A. műút mentén, Székelyudvarhelytől 22, Csíkszeredától 30 km-re fekszik. A település tengerszint feletti magassága 875 m.
Első hivatalos írásos emlék az 1722-ből származó csonka anyakönyv. A terület már a XI-XII. században lakott hely volt. Ezt igazolja a Gyulafehérvári püspökség levéltárában lévő irat, mely szerint a község 3 aranyat és 60 tízes adót fizetett.
A következő századokban sehol sem találunk feljegyzést, azonban annyi bizonyos, hogy a 150 éves török pusztítás és a protestantizmus terjedésekor a község sok nehéz napot élt át. Fekvésénél fogva, sokszor került portyázó hadak, később az erdélyi fejedelmek átkelő vagy gyülekező csapatainak útjába, akik állandóan zaklatták, zsarolták az itteni lakosságot.[forrás?] Emiatt a fejlődésnek indult község elpusztult.
Az Istvánfy nevű plébános 1724-ből származó Monográfiája leírja, hogy a falut Bocskai István telepíti vissza (1604): főleg Csíkból, Gyergyóból, Háromszékről hoz családokat. A község legelső kápolnája 1710-ben épült, amiről állítólag nevét is kapta, helyében 1797-ben épült a mai templom. 1721 május 13-án XII. Kelemen pápa a Kápolnásfalvi kápolna (templom) javára búcsút engedélyez Szent Péter és Szent Pál tiszteletére. 1844-45-ben építette a község a temetői kis kápolnát a Szentkereszt felmagasztalására, ezt a napot máig is ünneplik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét a falu keleti határában 870 m magasan álló, 1710-ben épített kápolnáról kapta.
Története
[szerkesztés]1567-ben Másijk Olahfalu néven említik. Neve a törzskönyvezésig Kisoláhfalu volt, 1876 előtt Oláhfalu város részét képezte a későbbi Szentegyházasfaluval együtt. A falu a Csíkszereda-Székelyudvarhely műúttól a hegyek lábáig nyúlik fel, lakói nagyrészt fakitermelésből, fakereskedelemből élnek. 1968-ig ide tartozott Homoródfürdő területe. A Hargita Kereszthegynek nevezett csúcsán 1622-ben Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt kápolna állott, melynek alapjait Orbán Balázs megtalálta. 1910-ben 1877 lakosa volt. 1992-ben 2119 lakosából 2114 magyar és 5 román volt.
Látnivalók
[szerkesztés]- Római katolikus temploma 1797 és 1800 között épült.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1927. december 30-án Lőrincz Ernő magyar munkajogász és magyar jogtörténész.
- Itt született 1942. július 1-én Kovácsné József Magda magyar nyelvész, újságíró, szerkesztő.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Hargita megye. adatbank.ro
További információk
[szerkesztés]- Kápolnásfalu hivatalos weboldala
- Both Petra, Both Renáta, Deák Csaba, György Kamilla: Tanító-varrónénik a Hargitán
Hargita megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}