iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.
iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.



Link to original content: http://hu.wikipedia.org/wiki/Jeszenőc
Jeszenőc – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Jeszenőc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jeszenőc (Jasenovce)
Jeszenőc zászlaja
Jeszenőc zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásVarannói
Rangközség
Első írásos említés1543
PolgármesterLadislav Trybula
Irányítószám094 05
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámVT
Népesség
Teljes népesség213 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség40 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság150 m
Terület5,65 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 59′ 43″, k. h. 21° 44′ 44″48.995278°N 21.745556°EKoordináták: é. sz. 48° 59′ 43″, k. h. 21° 44′ 44″48.995278°N 21.745556°E
Jeszenőc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jeszenőc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Jeszenőc (szlovákul: Jasenovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Varannótól 13 km-re északkeletre, az 554-es út mentén, az Olyka-patak keleti partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falut 1543-ban említik először. Neve a szláv jeszen (= kőrisfa) főnévből származik.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JESZENÓCZ. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Barkótzi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Giglócz, és Zsalobin között, dombos határja 3 nyomásbéli, búzát, és gabonát terem, erdője van, szőleje nints, széna nélkűl szűkölködik, piatza Varannón.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jeszenócz, tót falu, Zemplén vmegyében, Zsalobina fiókja: 132 r., 20 g. kath., 10 zsidó lak. F. u. a lietavai uradalom. Ut. p. Zsolna.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Jeszenócz, tót kisközség 70 házzal és 431 róm. kath. vallású lakossal. Postája Zsalobina, távírója Tavarna, vasúti állomása Varannó. A Homonnaiak birtoka volt, de az 1598-iki összeírás szerint Révay Ferencz is részbirtokosa. Később a Barkóczy s a Wiczmándy család lett a földesura. Most nagyobb birtokosa nincsen. Róm. kath. templomát 1778-ban Barkóczy Imréné szül. Szirmay Zsuzsánna építtette. A községben a XVIII. században több ízben volt földrengés, mely a templomot is erősen megrongálta.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 361-en, többségében lengyelek lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.

2001-ben 236 lakosából 230 szlovák volt.

2011-ben 226 lakosából 209 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. augusztus 29.)
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség

További információk

[szerkesztés]