iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.
iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.



Link to original content: http://hu.wikipedia.org/wiki/Jean-Pierre_Sauvage
Jean-Pierre Sauvage – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Jean-Pierre Sauvage

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jean-Pierre Sauvage
Született1944. október 21. (80 éves)[1][2][3]
Párizs
Állampolgárságafrancia
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
  • CNRS bronze medal (1978)
  • CNRS silver medal (1988, 1987)[4]
  • Prelog Medal (1994)
  • Nessim-Habif Award (1995)
  • Centenary Prize (1999)
  • a francia Becsületrend lovagja (1999. július 13.)[5]
  • kémiai Nobel-díj (2016)[6][7]
  • a Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének főtisztje (2016. november 14.)[8]
  • Order of the Rising Sun, Gold and Silver Star (2020)[9]
A Wikimédia Commons tartalmaz Jean-Pierre Sauvage témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Sauvage által megalkotott és elnevezett katenán, mely összekapcsolt gyűrű alakú molekulák láncolata (Chemical Society, Chemical Communications, 1985, 244-247.)

Jean-Pierre Sauvage (Párizs, 1944. október 21. –) Nobel-díjas francia kémikus. A Strasbourgi Egyetem oktatója, szakterülete a komplexkémia. A molekuláris gépek kutatásáért 2016-ban J. Fraser Stoddarttal és Bernard L. Feringával egyenlő arányban megosztott Kémiai Nobel-díjat kapott.

Élete

[szerkesztés]

Párizsban született 1944. október 21-én. Strasbourgban a Louis Pasteur Egyetemen szerzett PhD fokozatot. Témavezetője a Kémiai Nobel-díjas Jean-Marie Lehn professzor volt. Munkásságának nagy érdeme, hogy részt vett gépek miniatürizálásában, mely új lehetőséget adott a kémia tudományának. Az úgynevezett molekuláris gépek fejlesztésében mérföldkő volt 1983, amikor sikerült lánccá összekapcsolnia két gyűrűs molekulát. Ezt nevezte el katenánnak. Felfedezése utat nyitott abba az irányba, hogy energiával töltött állapotba juttathatóak lettek molekuláris rendszerek és így a kutatók képessé váltak mozgásuk irányítására. Ez adott lehetőséget például a molekuláris motor kifejlesztéséhez, ami olyan alapkő lehet, mint maga idejében a villanymotor volt.[10][11]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Brockhaus (német nyelven)
  3. Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. https://comihistocnrs.hypotheses.org/2706
  5. PREX9903628D
  6. The Nobel Prize in Chemistry 2016 (angol nyelven), 2016. október 5. (Hozzáférés: 2016. október 5.)
  7. https://www.nobelprize.org/nobel_prizes/about/amounts/
  8. PREX1631886D
  9. https://www.fr.emb-japan.go.jp/itpr_ja/11_000001_00104.html, 2022. január 19.
  10. Press Release: The Nobel Prize in Chemistry 2016. www.nobelprize.org, 2016. október 5. (Hozzáférés: 2016. október 6.)
  11. Kémiai Nobel-díj – 2016. National Geographic Magyarország. (Hozzáférés: 2016. október 6.)

További információk

[szerkesztés]