Iszkáz
| Iszkáz | |
 | |
| A Nagy László Emlékház Iszkázon | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Közép-Dunántúl |
| Vármegye | Veszprém |
| Járás | Devecseri |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Cseh József (független)[1] |
| Irányítószám | 8493 |
| Körzethívószám | 88 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 320 fő (2024. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 20,27 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 15,74 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 10′ 10″, k. h. 17° 17′ 46″47.169319°N 17.296019°EKoordináták: é. sz. 47° 10′ 10″, k. h. 17° 17′ 46″47.169319°N 17.296019°E | |
 Iszkáz
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |
| Iszkáz weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Iszkáz témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Iszkáz község Veszprém vármegyében, a Devecseri járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A vármegye nyugati széle közelében fekszik, a Somló hegyétől mintegy 6 kilométerre nyugat-északnyugati irányban. A Hunyor-patak jobb partját kísérő, annak szintjétől körülbelül tizenöt méter magasságig emelkedő dombsor tetején nyúlik el, mintegy két kilométer hosszan.
Szomszédai: észak felől Kiscsősz, északkelet felől Kisszőlős, kelet felől Somlószőlős, délkelet felől Somlójenő, dél felől Tüskevár, délnyugat felől Karakószörcsök, nyugat felől pedig Kerta.
Megközelítése
[szerkesztés]Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 8403-as út, ezen érhető el Jánosháza és Pápa térsége (a 8-as és a 83-as főutak) felől is. A 8-as főút somlójenői szakaszával összekapcsolja a 84 116-os számú mellékút is. Északnyugati szomszédaival és a 834-es főúttal a 8413-as út köti össze.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal környékbeli megállási pontjai jelentik, utóbbiak közül is talán Karakószörcsök megállóhely érhető el a legrövidebb utazással a község központja felől, ott azonban az áthaladó vonatoknak csak egy kisebb része áll meg.
Története
[szerkesztés]A legújabb kori történetírást megelőzően is maradtak fenn a környék lakottságáról feljegyzések, de a falu korábbi helyszíneként alig ismert Besenyő nevű erdőben a régészek kőkori tárgyi emlékekre ( pl. kőbaltára) és más, lakott területre jellemző nyomokra is bukkantak. Három község egyesítéséből keletkezett 1947-ben, bár a falvak összevonása már a 19. század közepén indokolt lett volna, azt a társadalmi ellentétek gátolták, mivel Középiszkáz kisnemesi falu volt. Az első írásos emlék 1212-ből való. A szláv eredetű " Iszkáz " családnév már a 13. században mindhárom település nevét jelzi. Alsó-, Felső- és Középiszkázról 1488-ban is említést tesznek az oklevelek. Alsóiszkázt Töttös Iszkáznak, Felsőiszkázt Mindszent Iszkáznak vagy Apácás Iszkáznak, Középiszkázt pedig Kápolnás Iszkáznak nevezték. Az Iszkáz helynév szláv eredetű személynévből alakult ki.
Alsóiszkáz (Pókyszkáz) a Töttös előnevet 1488 után kapta, ugyanis a felsőiszkázi Töttös család ebbe a községbe települt. Majd később ugyanitt átmenetileg megjelennek az Ostffy családnevű birtokosok.
Felsőiszkáz a Töttös család elköltözése után Mindszent Iszkáz, majd később a Felsőiszkáz nevet viseli. Miután a Somlóvásárhelyi Apácarend Pozsonyba költözik, itt alakítják ki a plébániahivatalt és ehhez az egyházi központhoz tartozik Kiscsősz, Kisszőlős, Alsó és Középiszkáz. Középiszkáz, mint kisnemesi község Kápolnás Iszkázként van említve. Kápolnájának romjai még 1782-ben látszottak a falu határán kívül.
A Belügyi Közlöny 1930. április 20-i számában közzétette a belügyminiszter 99 810/1929. számú rendeletét, mely kimondta Alsó-, Közép- és Felsőiszkáz egyesülését Iszkáz néven, 1930. június 1-jei hatállyal. Az egyesítés ellen a három külön múltú, eltérő társadalmi szerkezetű falu közös küldöttség révén tiltakozott, eredményesen, mivel az jó másfél évtizedre lekerült a napirendről. A tényleges egyesítésre csak 1947. szeptember 1-jei hatállyal került sor; az önálló iszkázi tanács 1950. október 22-ével jött létre. Működési időszaka nem töltött két teljes évtizedet, 1969. július 1-jei hatállyal ugyanis beolvasztották a kertai tanács illetékességi körzetébe, amivel Iszkáz elvesztette önállóságát.[3]
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Szabó Ferenc (független)[4]
- 1994–1998: A. Szabó Ferenc (független)[5]
- 1998–2002: Szabó László (független)[6]
- 2002–2004: Szabó László (független)[7]
- 2004–2006: Kovács Miklós (független)[8]
- 2006–2010: Cseh József (független)[9]
- 2010–2014: Cseh József (független)[10]
- 2014–2019: Cseh József (független)[11]
- 2019–2024: Cseh József (független)[12]
- 2024– : Cseh József (független)[1]
A településen 2004. június 13-án időközi polgármester-választást tartottak,[8] az előző polgármester lemondása miatt.[13]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 342 | 337 | 348 | 336 | 327 | 320 | 320 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,7%-a magyarnak, 1,1% németnek, 0,8% cigánynak mondta magát (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,1%, református 5,7%, evangélikus 2,3%, felekezeten kívüli 3,1% (15,6% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 89,6%-a vallotta magát magyarnak, 5,2% cigánynak, 2,1% németnek, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 53,5% volt római katolikus, 3,7% református, 3,4% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 2,1% egyéb keresztény, 1,8% egyéb katolikus, 4,6% felekezeten kívüli (30,3% nem válaszolt).[15]
Nevezetességei
[szerkesztés]Híres emberek
[szerkesztés]- Felsőiszkázon született 1925. július 17-én Nagy László költő,
és öccse ** Ágh István (1938. március 24.) költő, író, műfordító. - Felsőiszkázon született 1936. július 31-én Mátis Lajos Ybl Miklós-díjas építészmérnök
- Középiszkázon született Névy László (1841. január 27.),M tanár, tanügyi és esztétikai író.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Iszkáz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 7.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Dukay István: Iszkáz – Kezdetektől a rendszerváltásig. Iszkáz Község Önkormányzata, 2022.
- ↑ Iszkáz települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Iszkáz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
- ↑ Iszkáz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
- ↑ Iszkáz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
- ↑ a b Iszkáz települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004. június 13. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
- ↑ Iszkáz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
- ↑ Iszkáz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ Iszkáz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
- ↑ Iszkáz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 1.)
- ↑ Időközi önkormányzati választások 2004-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004 (Hozzáférés: 2020. május 28.)
- ↑ Iszkáz Helységnévtár
- ↑ Iszkáz Helységnévtár
