III. Constantius római császár
| III. Constantius | |
 | |
| Constantius arcképe egy római pénzérmén | |
| Nyugatrómai Birodalom császára | |
| Uralkodási ideje | |
| 421. február 8. – szeptember 2. | |
| Elődje | Flavius Honorius |
| Utódja | Flavius Honorius |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Theodosius-ház |
| Született | 370 körül Niš |
| Elhunyt | 421. szeptember 2. Ravenna |
| Házastársa | Galla Placidia |
| Gyermekei | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz III. Constantius témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Flavius Constantius, általánosan elterjedt néven III. Constantius császár (370 körül – 421. szeptember 2.) nyugatrómai társcsászár Honorius mellett 421-ben haláláig.
Naissusból (ma Nis) érkezett Moesia provinciába. 411-ben katonai parancsnokként (magister militum) segítette Flavius Honorius római császárt, hogy Arelát (ma Arles) városábnál legyőzze a bitorló III. Constantinust. 415-ben Gallia déli területeiről Hispániába űzte a vizigótokat, de kséőbb visszahívva letelepítette őket Gallia délnyugati részén. Constantius 417-ben feleségül vette a császár féltestvérét, Galla Placidiá. Honorius 421. február 8-án Constantiust társcsászárává nevezte ki. A keletrómai uralkodó, II. Theudosius már nem erősíthette meg Honorius döntését, még az év folyamán Constantius elhunyt. Fia azonban Honorius után III. Valentinianus néven 30 éven át uralkodhatott.
Források
[szerkesztés]- Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. ISBN 963 9075 12 4 , 121. oldal
| Előző uralkodó: Honorius |
Következő uralkodó: Honorius |
