Hegymagas
Hegymagas | |||
A Szent György-hegy a Lengyel-kápolnával | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Tapolcai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Gyurka Miklósné (független)[1] | ||
Irányítószám | 8265 | ||
Körzethívószám | 87 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 300 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 35,11 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 7,89 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 50′ 01″, k. h. 17° 26′ 00″46.833689°N 17.433439°EKoordináták: é. sz. 46° 50′ 01″, k. h. 17° 26′ 00″46.833689°N 17.433439°E | |||
Hegymagas weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegymagas témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hegymagas község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.
Fekvése
[szerkesztés]A Balaton-felvidék nyugati felében, a Tapolcai-medence területén található, a Szent György-hegy délnyugati lábánál, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén. A Balatontól körülbelül 5 kilométerre fekszik. Határában folyik el a Nyirádnál induló és a Balatonba Szigligetnél beletorkolló Kétöles-patak.
Megközelítése
[szerkesztés]Közúton csak a 71-es főút szigligeti szakasza és a 77-es főút tapolcai elkerülője felől érhető el, a 7318-as úton. Közösségi közlekedési eszközökkel könnyen megközelíthető: a mindössze 6 kilométerre lévő Tapolcáról autóbusz-csatlakozással 20 perc alatt elérhető a község. A lehetőségeket bővíti a falu határát megközelítő, „Balaton Körút” névre keresztelt kerékpárút is. A település területén áthalad az Országos Kéktúra 5. számú szakasza is.
Története
[szerkesztés]Egy 1083–1095 közötti hiteles pannonhalmi korai oklevél Vgmogos néven származtatja a települést. Hegymagas nagy hegyéről, a mai Szent György-hegyről 1274-ben tesznek említést először a feljegyzések. Ebben az időben két Hegymagas létezett egy néven: a mai Kisapáti és a ma is Hegymagasnak nevezett község. Minthogy az egyik Hegymagas a Pannonhalmi Bencés Főapátság birtoka volt, ezt Apáti névvel különböztették meg a másiktól. A község élete szervesen kapcsolódik össze a heggyel. A település fejlődése a mezőgazdaság fejlődésével indult meg erőteljesen. Fő profil volt a szőlőtermesztés és az állattenyésztés. Ma már a 251 főt számláló kis község mindjobban bekapcsolódik az idegenforgalomba.
A 18. században a földbirtokos a római katolikus, előkelő nemesi lengyeltóthi Lengyel család volt; a szigligeti földbirtokos báró Lengyel Gáspár (1734–1804) kápolnát építtetett a hegy oldalán. Halála után özvegye, báró Lengyel Gáspárné gróf Pongrácz Erzsébet és leányai örököltek kúriát és a hegyoldali Lengyel-kápolnát Szentgyörgyhegyen. Az örökösödésben szintén részesült Csernák Józsefné lengyeltóti Lengyel Anna.[3]
A Balaton közelsége miatt a nyári idegenforgalmi szezonban a 251 lelket számláló kisközség létszáma többszörösére emelkedik. A körjegyzőségben működő önkormányzat elsősorban a településüzemeltetési feladatokat, továbbá a törvényekben előírt államigazgatási feladatokat látja el. A település földrajzi adottságaiból adódóan egyre fontosabb idegenforgalmi szerepet tölt be, melynek egyik fontos része a kulturális programok szervezése. E feladatának az áprilistól októberig tartó, a község hagyományaihoz kapcsolódó kulturális programok szervezésével tesz eleget.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Baracskai László (KDNP)[4]
- 1994–1998: Varga József (független)[5]
- 1998–2002: P. Varga József (független)[6]
- 2002–2006: Varga József (független)[7]
- 2006–2010: Illés László (független)[8]
- 2010–2014: Sallee Barbara (független)[9]
- 2014–2019: Tóth János Zoltán (független)[10]
- 2019–2024: Gyurka Miklósné (független)[11]
- 2024– : Gyurka Miklósné (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 272 | 266 | 282 | 268 | 281 | 300 | 300 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,5%-a magyarnak, 4,9% németnek, 1,9% cigánynak mondta magát (16,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,2%, református 2,3%, evangélikus 1,1%, felekezeten kívüli 13,3% (30,4% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 85,4%-a vallotta magát magyarnak, 2,8% németnek, 0,4% bolgárnak, 0,4% szlováknak, 3,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,1% volt római katolikus, 2,1% református, 0,7% evangélikus, 4,3% egyéb keresztény, 2,8% egyéb katolikus, 11% felekezeten kívüli (40,2% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés]-
Hegymagas légifotója
-
A Tarányi-présház
A látnivalók közé tartozik többek között a 18. században épült Tarányi-présház és a mellette lévő Lengyel-kápolna. A 415 m magas vulkanikus kőzetű Szent György-hegy szigetszerűen emelkedik ki a medence síkságából. A hegyet 70–90 m vastag bazalttakaró fedi, belőle 30 magas, 1-1,5 m átmérőjű, sokszögalakú, európai hírű bazaltoszlop mered az ég felé. A természeti ritkaságként számontartott, népnyelven bazaltorgonák, kőzsákok a hegy ékességeként szolgálnak. Nemcsak geológiai értékek, hanem botanikai különlegességek is megtekinthetők a tanösvény és a Kéktúra útvonal segítségével. Növénytani ritkaság a fehér virágú Lumnitzer-szegfű és a bazaltorgonák repedéseiben tenyésző, hazánkban csak itt előforduló páfrányfaj, a cselling.
Páratlan kilátásban lehet részük a hegyre látogatóknak a Balatonra, a közelben található Szigligeti várra, a Badacsonyi hegygerincre, Keszthelyi-fennsíkra és Tapolca városára. A hegyoldalt körbe szőlők borítják, köztük felkereshetők a borturizmusba bekapcsolódó hangulatos, tájjellegű borokat értékesítő pincék, présházak. Az útba eső tiszta vizű források enyhítik a megfáradt turisták szomját.
- Lengyel-kápolna a Szent György-hegyen
- Tarányi-présház (1786)
- Katolikus templom (1755)
- A településen áthalad az Országos Kéktúra.
Ismert személyek, akik a településhez kötődnek
[szerkesztés]- 1991-től rendszeresen Hegymagason nyaralt és alkotott Konrád György, itt írta többek között a Kőóra (1995) és Hagyaték (1998) című regényeit.
- Itt él Sallee Barbara humánökológus, ökológiai tanácsadó, aki 2010 és 2014 között a település polgármestere is volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Hegymagas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 5.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 203. - No. 014.
- ↑ Hegymagas települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Hegymagas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
- ↑ Hegymagas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
- ↑ Hegymagas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
- ↑ Hegymagas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
- ↑ Hegymagas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ Hegymagas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
- ↑ Hegymagas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 2.)
- ↑ Hegymagas Helységnévtár
- ↑ Hegymagas Helységnévtár
További információk
[szerkesztés]