iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.
iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.



Link to original content: http://hu.wikipedia.org/wiki/Hegyesd
Hegyesd – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Hegyesd

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hegyesd
Hegyesd település látképe a 281 méter magas Hegyesd hegyről
Hegyesd település látképe a 281 méter magas Hegyesd hegyről
Hegyesd címere
Hegyesd címere
Hegyesd zászlaja
Hegyesd zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásTapolcai
Jogállásközség
PolgármesterAdrián Szabolcs (független)[1]
Irányítószám8296
Körzethívószám87
Népesség
Teljes népesség156 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség13,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,05 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 53′ 14″, k. h. 17° 29′ 51″46.887189°N 17.497400°EKoordináták: é. sz. 46° 53′ 14″, k. h. 17° 29′ 51″46.887189°N 17.497400°E
Hegyesd (Veszprém vármegye)
Hegyesd
Hegyesd
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Hegyesd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyesd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Hegyesd község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

Fekvése

[szerkesztés]

A Tapolcai-medence és a Déli-Bakony találkozásánál, az Eger-víz mellett helyezkedik el.

Szomszéd települések: keletről Monostorapáti, délnyugatról Diszel (egy Tapolcához tartozó falu), nyugatról Zalahaláp.

Története

[szerkesztés]

Hegyesd (Hegyösd) nevét a fölötte emelkedő várral együtt 1329-ben említette oklevél Castellanus (regis) de Hygusd néven.

19. századi kőhíd

1337-ben az Ákos nemzetségből származó Mikcs bán utódainak, a Peleskeieknek a birtokai közé tartozott. 1389-ben Peleskei László Sára nevű leányának ítélték, 1398-ban azonban már új birtokosa volt: (felső) Lendvai Herczeg (Szécsi) Péter birtokaként említették, a vár és Páka helység Szécsényi Frank feleségéé és felső Lindvai Herczeg (Szécsi) Péteré. 1426-ban e Péter leánya Anna kapta királyi adományul Páka várossal és tartozékaival együtt. Anna előbb Szécsényi Kónya László, majd 1424-től Perényi Péter országbíró özvegye volt.

1910-ben 380 magyar lakosa volt, amelyből 373 római katolikus, 4 izraelita volt.

A 20. század elején Zala vármegye Tapolczai járásához tartozott.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kiss Zsigmond (független)[5]
  • 1994–1998: Kiss Zsigmond (független)[6]
  • 1998–2002: Stark Sándor (független)[7]
  • 2002–2006: Stark Sándor (független)[8]
  • 2006–2010: Stark Sándor (független)[9]
  • 2010–2014: Stark Sándor (független)[10]
  • 2014–2019: Stark Sándor (független)[11]
  • 2019–2024: Stark Sándor (független)[12]
  • 2024– : Adrián Szabolcs (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
162
158
146
159
159
155
156
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,2%-a magyarnak, 1,3% németnek mondta magát (3,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,2%, református 5,1% felekezeten kívüli 9% (6,4% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 89,3%-a vallotta magát magyarnak, 3,8% németnek, 5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,7% volt római katolikus, 2,5% református, 1,3% izraelita, 14,5% felekezeten kívüli (36,5% nem válaszolt).[14]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Hegyesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 5.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. A várrom. Műemlékem.hu
  4. A kőhíd. Műemlékem.hu
  5. H települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Hegyesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  7. Hegyesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  8. Hegyesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  9. Hegyesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  10. Hegyesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  11. Hegyesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  12. Hegyesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 3.)
  13. Hegyesd Helységnévtár
  14. Hegyesd Helységnévtár

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]