Határörs
Határörs (Stanetinec) | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Muraköz |
Község | Stridóvár |
Jogállás | falu |
Polgármester | Branko Resman |
Irányítószám | 40312 |
Körzethívószám | (+385) 040 |
Népesség | |
Teljes népesség | 175 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 27′ 07″, k. h. 16° 16′ 19″46.452000°N 16.272000°EKoordináták: é. sz. 46° 27′ 07″, k. h. 16° 16′ 19″46.452000°N 16.272000°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Határörs (korábban Sztanetinecz, horvátul: Stanetinec) falu Horvátországban Muraköz megyében. Közigazgatásilag Stridóvárhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Csáktornyától 15 km-re északnyugatra, községközpontjától Stridóvártól 6 km-re délre, a szlovén határ mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 1478-ban "Scanocinecz" alakban említik először. A csáktornyai uradalom része volt. Hunyadi Mátyás magyar király 1477-ben Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték, minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. III. Károly király 1719-ben a Muraközzel együtt szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
Vályi András szerint "SZTANETINECZ. Horvát falu Szala Várm. földes Ura Gr. Álthán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Stridónak szomszédságában, és annak filiája; határja sovány."[2]
A településnek 1910-ben 259, túlnyomórészt horvát lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. 2001-ben 206 lakosa volt.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.