iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.
iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.



Link to original content: http://hu.wikipedia.org/wiki/Gosztola
Gosztola – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Gosztola

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gosztola
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásLenti
Jogállásközség
PolgármesterBalogh Ferenc (független)[1]
Irányítószám8978
Körzethívószám92
Népesség
Teljes népesség56 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség8,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,98 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 35′ 19″, k. h. 16° 31′ 32″46.588600°N 16.525539°EKoordináták: é. sz. 46° 35′ 19″, k. h. 16° 31′ 32″46.588600°N 16.525539°E
Gosztola (Zala vármegye)
Gosztola
Gosztola
Pozíció Zala vármegye térképén
Gosztola weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gosztola témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gosztola község Zala vármegyében, a Lenti járásban. Közigazgatásilag a falu a rédicsi körjegyzőséghez tartozik.[3]

Fekvése

[szerkesztés]

A község a Lentit övező dombhátak rejtekében fekszik. A hegyes-völgyes vidék miatt a falu egyutcás, egy dombháton fut végig. A környéken a legközelebbi vízfolyás a Liponyak-patak, mely a közeli völgyben kialakított tavat is táplálja A falut körülveszi az erdő, mely vadban igen gazdag. Vaddisznó, őz és szarvas is él itt szép számmal. Az erdőkben főleg tölgy és bükk található. A közeli napos lankákon már évszázadok óta szőlőt termesztenek az itt és a környező településeken élő emberek.

A községen kelet-nyugati irányban átvezető út Lentiről indul és a falut elhagyva Rédicsre, illetve Lendvadedesre vezet tovább, de teljes itteni szakasza önkormányzati útnak minősül, vagyis Gosztola azon kevés magyarországi települések közé tartozik, amelyeket egyáltalán nem érint országos közút.

Története

[szerkesztés]

A község nevének első említése 1237-ből ered Gosztolya néven. A 15. századig a Bánffyakhoz tartozott, majd 1413-ban Gosztholaként bukkan fel a szécsiszigeti várbirtok részeként. A 18. és 19. században előbb a Széchy, majd a Szapáry család birtokaihoz tartozott. Fekvése miatt a falu lakói az erdőből, kevés föld- és szőlőművelésből, valamint szilvaaszalásból és állattartásból éltek. Sajátos, néprajzilag egyedi, fából és agyagból épített házaikat zsúptető fedte. A második világháború után a falu fejlődése teljesen megállt, még inkább elszigetelődött. Ekkor még aszfaltozott út sem vezetett a faluhoz, így még nehézkesebb volt a bejárás. Iskolája sosem volt, a gyerekek a közeli falvakba jártak oktatásra. Mivel munkalehetőség csak a közeli Lentiben vagy Rédicsen volt, így az itt élők fokozatosan elköltöztek Gosztolából. Így a lakosság száma a 70-80-as évekre kb. 10 főre csökkent. Ma már ez a szám 20 fő fölé nőtt, mindez nagyrészt a falu természeti vonzerejének köszönhető.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Varga József (független)[4]
  • 1994–1998: Varga József (FKgP)[5]
  • 1998–2002: Varga József (független)[6]
  • 2002–2006: Varga József (független)[7]
  • 2006–2010: Balogh Ferenc (független)[8]
  • 2010–2014: Balogh Ferenc (független)[9]
  • 2014–2019: Balogh Ferenc (független)[10]
  • 2019–2024: Balogh Ferenc (független)[11]
  • 2024– : Balogh Ferenc (független)[1]

Nevezetességei

[szerkesztés]

A falu közepén található egy kis, középkori eredetű, katolikus kápolna, melyet az 1990-es években újítottak fel. A kápolna mellett fekszik a gosztolai temető, benne számos igen szépen kialakított síremlékkel.
Az 1990-es évek végétől a turizmus egyre fontosabb szerepet tölt be a kis település életében.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
54
57
61
50
45
50
56
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a 42 lakosból 27 magyar nemzetiségűnek, 11 római katolikus vallásúnak vallotta magát.[12]

2022-ben a NAV adatai szerint itt volt a legmagasabb az egy főre jutó havi átlagkereset az ország települései között 689 ezer forinttal.[13]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Gosztola települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 5.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Rédics körjegyzőséghez tartozó települések. redics.hu. [2016. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 9.)
  4. ↑ Gosztola települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Gosztola települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  6. ↑ Gosztola települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  7. ↑ Gosztola települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  8. ↑ Gosztola települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  9. ↑ Gosztola települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  10. ↑ Gosztola települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  11. ↑ Gosztola települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
  12. ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  13. ↑ https://hvg.hu/gazdasag/20231114_Van_egy_telepules_Magyarorszagon_ahol_netto_698_ezer_az_atlagkereset

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gosztola&oldid=27424523”