Godzsúon

Hiragana alap karakterek a i u e o ∅ あ い う え お k か き く け こ sz さ し す せ そ t た ち つ て と n な に ぬ ね の h は ひ ふ へ ほ m ま み む め も j や ゆ よ r ら り る れ ろ v わ ゐ ゑ を ん (n)

nem használt / elavult

A godzsúon (五十音; Hepburn: gojūon) a kanák rendszerezésére használt rendszer a japán nyelvben, az ábécérendhez hasonló rendszer, mely fonémák szerint alkot bizonyos sorrendet. Szó szerinti jelentése „50 hang”, és egy 5×10-es rácsban helyezi el a kanákat. A rács a magánhangzókal kezdődik: あ (a), い (i), う (u), え (e), お (o), majd a [k] hanggal alkotott szótagokkal folytatódik: か (ka), き (ki), く (ku), け (ke), こ (ko), és így tovább. A modern kanarácsban 46 írásjegy szerepel. Eredetileg is voltak „lyukak” a rácsban, köszönhetően annak, hogy nem mindegyik mássalhangzó–magánhangzó kombináció létezik a japán nyelvben (ji, vu), a je kikopott a klasszikus korban, illetve a modern korban két szótagot (vi, ve) már nem használnak. Az ん (n) kana nem tartozik a rácsba, mert jóval később alkották meg, mint a godzsúont magát. A rendszert a Heian-korban alkották meg.

A hagyományos godzsúon csak az alap kanákat tartalmazza, a dakuten és handakuten segítségével módosítottakat nem, valamint sem a szokuon (っ), sem a jóon (ゃ,ゅ,ょ) nem tartozik bele.

A godzsúon rendszert használják Japánban a szótárak is. Használatban van még az iroha rendszer, bár jóval ritkábban, valamint a kandzsik rendszerezésére a kínaiból átvett gyök alapú sorrend.

Táblázat

A táblázat a hagyományos, vertikális japán írássorrendet használja, felülről lefelé és jobbról balra kell olvasni. Mindegyik négyzetben egy szótag szerepel: a hiragana, alatta a katakana, majd a Hepburn-átírás, illetve zárójelben a magyaros átírás, amennyiben különbözik a Hepburntől, ez alatt pedig a szótag nemzetközi fonetikai ábécé szerinti kiejtése.

/N/	/w/	/r/	/y/	/m/	/h/	/n/	/t/	/s/	/k/	Ø
ん ン n [ɴ] etc.	わ ワ wa (va) [w͍a]	ら ラ ra [ɽa]	や ヤ ya (ja) [ja]	ま マ ma [ma]	は ハ ha [ha]	な ナ na [na]	た タ ta [ta]	さ サ sa (sza) [sa]	か カ ka [ka]	あ ア a [a]	/a/
	ゐ ヰ wi (vi) [i]	り リ ri [ɽi]		み ミ mi [mi]	ひ ヒ hi [çi]	に ニ ni [ni]	ち チ chi (csi) [tɕi]	し シ shi (si) [ɕi]	き キ ki [ki]	い イ i [i]	/i/
		る ル ru [ɽu͍]	ゆ ユ yu (ju) [ju͍]	む ム mu [mu͍]	ふ フ fu [ɸu͍]	ぬ ヌ nu [nu͍]	つ ツ tsu (cu) [tsu͍]	す ス su (szu) [su͍]	く ク ku [ku͍]	う ウ u [u͍]	/u/
	ゑ ヱ we (ve) [e]	れ レ re [ɽe]		め メ me [me]	へ ヘ he [he]	ね ネ ne [ne]	て テ te [te]	せ セ se (sze) [se]	け ケ ke [ke]	え エ e [e]	/e/
	を ヲ wo (vo) [o]	ろ ロ ro [ɽo]	よ ヨ yo (jo) [jo]	も モ mo [mo]	ほ ホ ho [ho]	の ノ no [no]	と ト to [to]	そ ソ so (szo) [so]	こ コ ko [ko]	お オ o [o]	/o/

     nem használt / elavult

A sorok neve dan (段), az oszlopoké pedig gjó (行).

Források

• John Hinds. Phonological Units, Japanese: Descriptive Grammar. Routledge (2003). ISBN 9781136855009 
• Shinji Sato, Neriko Musha Doerr. Rethinking Language and Culture in Japanese Education: Beyond the Standard. Multilingual Matters, 120. o. (2014). ISBN 9781783091843 
• What is the origin of the gojūon kana ordering?. sljfaq.org. (Hozzáférés: 2019. május 2.)

Kapcsolódó szócikkek

• Japán betűzési ábécé