Goa
 |
Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az újind nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket. |
| Goa | |
.svg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  India |
| Főváros | Panaji |
| Legnagyobb város | Vasco da Gama |
| Rövidítés | IN-GA |
| Hivatalos nyelv | Konkani† |
| Alapítás | 1987. május 30. |
| Kerületek | 2 |
| Terület | 3 702 km², 28. a listán |
| Időzóna | UTC+05:30 |
| Törvényhozás | |
| Típusa | Egykamarás parlament |
| törvényhozás létszáma | 40 |
| Kormányzó | Sreedharan Pillai |
| Főminiszter | Pramod Sawant |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1 458 545 fő (2011)[1] |
| Rangsorban | 25. |
| Népsűrűség | 394 fő/km² |
| † A marathi nyelvet használják hivatalos ügyekben | |
| Goa weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Goa témájú médiaállományokat. | |
Goa (dévanágari írással: गोआ) India legkisebb állama a Dekkán-félsziget nyugati részén, a Malabár-part és a Nyugati-Ghátok határvidékén. Az államot erdő-borította hegyek magas karéja zárja 50–60 km-es sugarú félkörben a tengerpartra.
Területe 3702 km², az államnak mégsem a mérete a különlegessége. Minden indiai államnak más arca, jellege, népei vannak, de Goa a szokásosnál is jobban elüt a többitől. A goaiak uralkodó nyelve, a konkani, zenéjük, táncaik, irodalmuk, egész kultúrájuk eltérőbb. A konkanik a dravidák, az indoárják, arabok, hunok, örmények és kasmíriak egyfajta keverékének tartják magukat, amelyeket a közös hagyományok egybeforrasztottak. Bár majdnem minden második goai Goán kívül él (sokan Kelet-Afrikában), mindenhol külön, zárt közösséget alkotnak.[2]
Éghajlata
[szerkesztés]Trópusi monszun, novembertől április végéig száraz évszakkal. A hőmérséklet évi ingadozása csekély.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 31,6 | 31,5 | 32,0 | 33,0 | 33,0 | 30,3 | 29,0 | 28,8 | 29,5 | 31,6 | 32,8 | 32,4 | 31,3 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 19,6 | 20,5 | 23,2 | 25,6 | 26,3 | 24,7 | 24,0 | 24,0 | 23,8 | 23,8 | 22,3 | 20,6 | 23,2 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 0 | 0 | 0 | 12 | 113 | 868 | 995 | 513 | 252 | 125 | 31 | 17 | 2926 |
| Forrás: Hong Kong Observatory | |||||||||||||
Növényzete
[szerkesztés]A nedves monszunerdőkben sok az örökzöld fafaj. Legértékesebb fái: a teak és a szal. A tengerpart közelében kókuszpálmák, a folyótorkolatokban mangroveerdők vannak.
Története
[szerkesztés]
A portugálok 1510-ben érkeztek ide és hódították meg a partvidéket Afonso de Albuquerque vezetésével, aki később a portugálok indiai alkirálya lett. A 16. század végét követően a portugáloknak meg kellett küzdeniük az újabb érkezőkkel: törökökkel, hollandokkal, angolokkal. 1546-ban betiltották a hinduizmust,[3] majd 1560-ban – Xavéri Szt Ferenc korábbi, a portugál királyhoz írt levele alapján is – felállították a katolikus inkvizíciót,[3] amely 1812-ig működött.
1750-re a büszke fővárosa (Ó-Goa) összeomlott, járvány tizedelte meg lakosságát. A túlélők nagyrésze Panadzsiba költözött át. A 19-20. században néhol forradalmi megmozdulások lángoltak fel, de a portugál csapatok kíméletlenül elnyomták azokat. A 450 évig fennálló portugál gyarmat idején a helyi lakosság jelentős részét keresztény hitre térítették át.[2] A második világháború után India függetlenné válásával Goában is megerősödtek az antikolonialista nemzeti törekvések, ahogy a többi fennmaradt portugál gyarmati területen is Indiában. Ebben az időben a felszabadítási mozgalmak előtt két út állt: a független állammá válás, és az Indiával egyesülés. Goában végül ez utóbbin haladtak tovább. A függetlenné váló India katonailag is támogatta a portugál-ellenes törekvéseket, és 1961-ben bekebelezte, majd államszövetségéhez csatolta egy gyors katonai akció keretében, amelynek portugál és indiai részről összesen 52 halálos áldozata volt.
Eleinte az indiai kormány a szomszédos szövetségi állam alá rendelte Goát, 1967-ben azonban önálló szövetségi állami státust adott a területnek. Portugália csak 1974-ben ismerte el India részének Goát. A következő években az Indiából Goába érkező nagy számú bevándorló elbizonytalanította a goai lakosságot, különösképpen a keresztény vallásúakat, akik saját kultúrájukat és földjeiket féltették a hindukkal szemben. Ezért a goai szövetségi kormány egyre szélesebb önrendelkezési jogokat kapott, hogy szabályozhassa a belső migrációt, nehogy elidegenedjenek goai földterületek.
Demográfia
[szerkesztés]Lakossága 2011-ben 1 457 000 fő volt, népsűrűsége 394 fő/km².
Vallás
[szerkesztés]
2011-ben a lakosság 66%-a hindu, 27% keresztény, 7% muzulmán volt.[4]
Nyelvi megoszlás
[szerkesztés]Beszélt nyelvek: konkani 61%, maráthi 19%, kannada 7%, hindi 5%, urdu 4%, más 4%.
Népességváltozás
[szerkesztés]| Goa népességének növekedése | ||
|---|---|---|
| Év | Népesség | változás %-ban |
| 1951 | 547 000 | — |
| 1961 | 590 000 | 7,9% |
| 1971 | 795 000 | 34,7% |
| 1981 | 1 008 000 | 26,8% |
| 1991 | 1 170 000 | 16,1% |
| 2001 | 1 348 000 | 15,2% |
| 2011 | 1 458 000 | 8,2% |
| Forrás : [1] | ||
Főbb városai
[szerkesztés]- Vasco da Gama - Marmagáo (Mormugao)
- Panadzsi (Panaji)
- Márgáo (Margao/Margáon)
Közigazgatás
[szerkesztés]
Goa állama két fő részből áll: Észak- és Dél-Goa. A kerület alatti szint a tehszil vagy másképp taluka (község).
Észak-Goa talukái: Pernem, Bardez, Bicholim, Satari, Tiswadi és Ponda.[5]
Dél-Goában: Mormugao, Salcete, Sanguem, Quepem és Canacona.[5]
Több tehszil együtt alkothat egy kerületrészt (Pargana, Anuvibhag). A tehszilen belül a falvak is alkothatnak csoportokat (hobli).
| Kerület | Székhely | Terület | Népesség 2011-ben | Népsűrűség |
|---|---|---|---|---|
| Észak-Goa (North Goa) | Panaji | 1 736 km² | 817 761 | 471 Fő/km² |
| Dél-Goa (South Goa) | Margao | 1 963 km² | 639 962 | 326 Fő/km² |
Gazdasági élet
[szerkesztés]A GDP/fő alapján Goa India egyik leggazdagabb állama. A gazdasági növekedés átlagosan évi 8,2%-os volt 1990-2000 között.[6] A turizmus a legmeghatározóbb az állam gazdaságában.
Iparában növényvédő szereket, műtrágyát, gumiabroncsot, csöveket, lábbelit, vegyi anyagokat, gyógyszert, acélt gyártanak és élelmiszert dolgoznak fel. Jelentős még a textilipar is.
Többféle nyersanyagot bányásznak: vasérc, bauxit, mangánérc.
A mezőgazdaság fő terményei: rizs, kesudió, kókusz, trópusi gyümölcsök.
Fővárosa, Panadzsi a Mandovi folyó torkolatában épült – adminisztratív és közlekedési központ kikötővel és repülőtérrel.
Oktatás
[szerkesztés]Goa India 3. olyan állama, amelyben jelentősen visszaszorult az analfabetizmus. 2001-ben a lakosság 82,3%-a tudott olvasni és írni.[2]
1985-ben alapították meg az állam egyetlen egyetemét. Ezenkívül egy műszaki főiskola és 2 magánegyetem is található.
Turizmus
[szerkesztés]Télen nagyrészt Európából és más északi, fejlett országokból érkeznek a vendégek, míg a nyári (monszun) időszakban többnyire Indiából. A tengerparti pihenésen kívül a fő látnivaló: Ó-Goa (Velha Goa) a portugál gyarmati építészet emlékeivel a világörökség része.
Goai helyi ünnepek
[szerkesztés]- Játra (január). Színpompás zarándoklat és a helyi istenek köszöntése a Santádurgá-templomban (Póndá). Az év során még hasonló ünnepek zajlanak Póndá különböző templomaiban.
- Karnevál Panadzsiban (február).
- Sigmótszav (március). Hindu tavaszünnep az egész államban megünnepelve.
- Mindszentek körmenet (április). Ó-Goa, Pilar.
- Xavéri Szt. Ferenc ünnepe (dec. 3.) Ó-Goa.
Galéria
[szerkesztés]-
Palolem tengerpartja -
Vagator -
Hindu templom, Siolim -
Mangés-templom Ponda közelében -
Bom Jesus-bazilika, Ó-Goa
.JPG)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2011 census of India
- ↑ a b Panoráma: India, 1976
- ↑ a b António José Saraiva. The Marrano Factory: The Portuguese Inquisition and Its New Christians 1536-1765. BRILL Academic, 348. o. (2001). ISBN 90-04-12080-7
- ↑ "Population by religion community - 2011". Census of India, 2011.
- ↑ a b Census of India 2011: Provisional Population Totals. Paper 1 of 2011: Goa. (PDF; 38,1 MB)
- ↑ http://timesofindia.indiatimes.com/Chandigarhs_per_capita_income_highest_in_India/articleshow/3487128.cms
Források
[szerkesztés]- Goa hivatalos oldala
- kultúra
- Goa térképe
- Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 670. o. ISBN 963-85773-9-8
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Goa című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
