iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.
iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.



Link to original content: http://hu.wikipedia.org/wiki/Giglóc
Giglóc – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Giglóc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Giglóc (Giglovce)
Giglóc zászlaja
Giglóc zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásVarannói
Rangközség
Első írásos említés1408
PolgármesterZuzana Bochová
Irányítószám094 05
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámVT
Népesség
Teljes népesség146 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség38 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság149 m
Terület4,03 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 00′ 00″, k. h. 21° 43′ 50″49.000000°N 21.730556°EKoordináták: é. sz. 49° 00′ 00″, k. h. 21° 43′ 50″49.000000°N 21.730556°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Giglóc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Giglóc (szlovákul: Giglovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Varannótól 22 km-re északkeletre, a Kisdomásai- és a Nagydomásai-víztározó, valamint az Olyka-patak háromszögében fekszik.

Története

[szerkesztés]

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GIGLOCZ. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Holcsikócz, és Jeszenócz között, dombos határja három nyomásbéli, gabonát, árpát, és zabot terem, erdője van, szőleje nints, piatza Varannón.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Giglócz, tót falu, Zemplén vármegyében, N. Domasa fil. 168 római 30 g. kath., 7 zsidó lak. 379 h. szántófölddel. F. u. gr. Sztáray, Beöthy. Ut. p. Nagymihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Giglócz, tót kisközség, a hol mindössze 18 ház van. Lakosainak száma 146, kik vallásukra nézve római katholikusok. Postája és távírója Kelcse, vasúti állomása Varannó. A sztropkói uradalom tartozéka volt. Hajdan Gygulócz alakban is írták a nevét. A XVI. század vége felé Rákóczy Ferencznek és Krucsay Bálintnak voltak itt részbirtokaik. Később a Jekelfalussyak, majd a Sztáray grófok és a Beőthyek, valamint a Van Dernáth és a Csáky grófok voltak az urai. Most nincs nagyobb birtokosa. Az 1663-iki pestis itt is szedte áldozatait. A faluban nincs templom.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 154, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 172 szlovák lakosa volt.

2011-ben 153 lakosából 148 szlovák.

2017
136
2021
146

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1923-ban épült.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség

További információk

[szerkesztés]