iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.
iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.



Link to original content: http://hu.wikipedia.org/wiki/Gerlefalva
Gerlefalva – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Gerlefalva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gerlefalva (Girovce)
Gerlefalva zászlaja
Gerlefalva zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásVarannói
Rangközség
Első írásos említés1408
PolgármesterJana Lešková
Irányítószám094 06
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámVT
Népesség
Teljes népesség55 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség25 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság143 m
Terület2,73 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 00′ 47″, k. h. 21° 45′ 38″49.013056°N 21.760556°EKoordináták: é. sz. 49° 00′ 47″, k. h. 21° 45′ 38″49.013056°N 21.760556°E
Gerlefalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gerlefalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gerlefalva (1899-ig Girócz, szlovákul: Girovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Varannótól 24 km-re északkeletre, az Olyka-patak jobb partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

1408-ban említik először. Magyar neve az erdeiben élő sok gerléről származik.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GIRÓTZ. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Kosarocz, és Giglocz között, dombos határja három nyomásbéli, gabonát, árpát, és zabot terem, erdője van, piatza Varannón.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Girócz, orosz falu, Zemplén vármegyében, Jankócz fil. 28 római, 80 g. kath., 8 zsidó lak., 179 h. szántófölddel. F. u. gr. Sztáray. Ut. p. Nagy-Mihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Gerlefalva, azelőtt Girócz. Az Olyka folyó mellett fekszik. Tót kisközség, mindössze 81 gör. kath. vallású lakossal és 16 házzal. Eleinte hol Gerócz, hol meg Gyrócz alakban találjuk feljegyezve. Első birtokosául 1494-ben Erdődi Bakócz Miklóst ismerjük. A sztropkói vár tartozéka volt, de újabban a Jekelfalussyaké, azután a báró 'Sennyeyeké lett, végre pedig a Bukovszky családé. Most nincs nagyobb birtokosa. Az 1663-iki pestis ezt a községet sem kímélte meg. A faluban gör. kath. templom van, mely 1700 körül épült. Ide tartozik Fűrésztelep is, mely azonban romokban hever. A község postája Göröginye, távírója és vasúti állomása pedig Homonna.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 132-en, többségében szlovákok lakták, jelentős lengyel kisebbséggel.

2001-ben 74 lakosából 73 szlovák volt.

2011-ben 68 lakosából 66 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség

További információk

[szerkesztés]