Ganna
| Ganna | |||
 | |||
| Szent Kereszt felmagasztalása plébániatemplom és mauzóleum | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Pápai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Nagy Ottó (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8597 | ||
| Körzethívószám | 89 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 258 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 14,48 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 15,47 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 14′ 01″, k. h. 17° 31′ 48″47.233650°N 17.530131°EKoordináták: é. sz. 47° 14′ 01″, k. h. 17° 31′ 48″47.233650°N 17.530131°E | |||
 Ganna
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |||
| Ganna weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ganna témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Ganna község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Ganna Veszprém vármegye középső részén, Pápától kb. 12 kilométerre délkeletre terül el a Bitva-patak partján. Két, egymástól némileg elkülönülő településrésze Nagyganna és az attól kissé északabbra elterülő, nevéhez híven valóban kisebb területen fekvő Kisganna.
Megközelítése
[szerkesztés]Kisganna több irányból is megközelíthető, mivel közelebb fekszik a járásszékhely Pápához. Északnyugat-délkeleti irányban a 8409-es út halad át a községrész északi szélén, a városhoz csatolt Tapolcafő déli része és a 83-as főút felől pedig a 84 102-es számú mellékúton érhető el. Nagyganna településrész viszont zsáktelepülésnek tekinthető, mert egyetlen közúti megközelítési lehetőségét a 84 102-es út kínálja. [Szilárd burkolat nélküli útvonalon elérhető Bakonypölöske északi része felől is.]
Vasúton nem lehet megközelíteni; a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Győr–Celldömölk-vasútvonal és a Pápa–Csorna-vasútvonal (illetve a már megszűnt Környe–Pápa-vasútvonal) közös szakaszának Pápa vasútállomása, mintegy 15 kilométerre északra.
Története
[szerkesztés]Ganna Árpád-kori település. A falu első említése egy 1171-es oklevélben található, amikor a Szent Mauríciusz Monostornak adományozták. Később 1373-ban az apátsági birtokot Pál apát a Himfy család egyik tagjának, Himfy Benedeknek adta bérbe, ezután a bérlet 71 éven keresztül a Himfyeké maradt, de közben Zsigmond királytól vásárjogot is kapott a falu.
Ganna 1543-ig maradt az apátság tulajdona, mely ekkor elzálogosította a birtokot devecseri Csoron Andrásnak. A török időkben lakatlanná vált, 1552-ben faluhely-pusztaként került a pápai Esterházy család birtokába. 1724-ben azonban egykori tulajdonosa, a bakonybéli apát ismét igényt tart e birtokra, de az Esterházy család tagjai: gróf Esterházy Ferenc és Károly nevű fia 1748-ban az elnéptelenedett Kisganna nevű településrészre 1752-ben Bajorországból, a Badeni őrgrófságból hoztak telepeseket, majd Stájerországból németeket, Burgenlandból elnémetesedett horvátokat telepítettek le itt.
A mai település 1940-es években keletkezett Nagy- és Kisganna egyesítéséből. A második világháború után 1946-ban, majd 1948-ban több száz embert telepítettek ki a községből Németországba, Drezda, Karlsruhe környékére.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Vesztergom József (független)[3]
- 1994–1998: Vesztergom József (független)[4]
- 1998–2002: Vesztergom József (független)[5]
- 2002–2006: Vesztergom József (független)[6]
- 2006–2010: Vesztergom József (független)[7]
- 2010–2014: Vesztergom József[8]
- 2014–2019: Nagy Ottó (független)[9]
- 2019–2024: Nagy Ottó (független)[10]
- 2024– : Nagy Ottó (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 231 | 234 | 235 | 206 | 248 | 261 | 258 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,4%-a magyarnak, 62,9% németnek, 0,4% cigánynak, 0,4% románnak, 0,4% ruszinnak, 0,4% ukránnak mondta magát (1,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,1%, református 10,5%, evangélikus 5,1%, felekezeten kívüli 0,8% (5,5% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 83,5%-a vallotta magát magyarnak, 30,2% németnek, 0,4% cigánynak, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,4% volt római katolikus, 5,2% református, 4,4% evangélikus, 2,4% egyéb katolikus, 1,2% felekezeten kívüli (36,3% nem válaszolt).[12]
Légifotó-galéria
[szerkesztés]-
Ganna, légi felvétel -
Ganna látképe madártávlatból -
Szent Kereszt felmagasztalása plébániatemplom és mauzóleum, légi fotó -
Ganna temploma a levegőből
Nevezetességei
[szerkesztés]
- Szent Kereszt felmagasztalása plébániatemplom, melynek altemploma az Esterházy család hagyományos temetkezési helye (mauzóleum), itt helyezték nyugovóra sok más családtag mellett Esterházy Péter írót is, 2016. augusztus 2-án.[13]
- Szent Vendel-kápolna
- Kivándorlási kereszt
- Szentháromság-szobor
- Napelem park
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Ganna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 5.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Ganna települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Ganna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Ganna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
- ↑ Ganna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
- ↑ Ganna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
- ↑ Ganna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ Ganna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
- ↑ Ganna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
- ↑ Ganna Helységnévtár
- ↑ Ganna Helységnévtár
- ↑ Eltemették Esterházy Pétert. Origo.hu, 2016. augusztus 2. (Hozzáférés: 2016. augusztus 2.)
Források
[szerkesztés]- Stankovics Marianna: A gannai Esterházy-mauzóleum, kiadja: Római Katolikus Plébánia, Ganna, 2010 ISBN 978-963-06-9544-2
További információk
[szerkesztés]- A Bakony gyöngyszeme ez az alig ismert kis falu
- Ganna község hivatalos honlapja
- Cs. Dobrovits Dorottya: Ganna, plébániatemplom és mauzóleum; TKM Egyesület, Bp, 1984 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
- Rácz István: Bakony alján, erdő szélén... Döbrönte és Ganna életének alakulása a XIX. és XX. században; Önkormányzat, Döbrönte, 1992
- Meszlényi Zsolt: Amit a gannai anyakönyvek elárulnak. Családi viszonyok egy bakonyi sváb községben, a XVIII. század végén; Jókai Városi Könyvtár, Ganna–Pápa, 2003 (Jókai füzetek)
