iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.
iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.



Link to original content: http://hu.wikipedia.org/wiki/Géderlak
Géderlak – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Géderlak

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Géderlak
Tájház
Tájház
Géderlak címere
Géderlak címere		 Géderlak zászlaja
Géderlak zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásKalocsai
Jogállásközség
PolgármesterNagy László (független)[1]
Irányítószám6334
Körzethívószám78
Népesség
Teljes népesség859 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség52,35 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,74 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 36′ 29″, k. h. 18° 55′ 05″46.608000°N 18.918000°EKoordináták: é. sz. 46° 36′ 29″, k. h. 18° 55′ 05″46.608000°N 18.918000°E
Géderlak (Bács-Kiskun vármegye)
Géderlak
Géderlak
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Géderlak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Géderlak témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Géderlak község Bács-Kiskun vármegye Kalocsai járásábán.

Fekvése

[szerkesztés]

A település a Kalocsai-Sárköz északnyugati peremén, a Duna bal partján fekszik. Belterülete 110 hektár, a hozzá tartozó külterület 1700 hektár. Kalocsa városától 16, Dunapataj nagyközségtől 9 kilométerre fekszik. Közigazgatási területe két, egymással nem érintkező részre oszlik, a faluközpont a nagyobbik részben található, a jóval kisebb, hozzávetőleg 3 négyzetkilométernyi keleti (az 51-es főúton túl elterülő) rész lényegében lakatlan.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közigazgatási területét egy rövid szakaszon érinti az 51-es főút is, de a központján csak az abból kiágazó, Dunapatajtól Kalocsáig húzódó 5106-os út húzódik végig; a paksi (dunakömlődi) révátkelő felé pedig az 51 347-es számú mellékút indul a faluból, északnyugati irányban.

Vasútvonal nem érinti, bár egykor a községen keresztül tervezték elvezetni a Dunapataj–Kalocsa–Baja-vasútvonalat.

Története

[szerkesztés]

1121-ben Franciaországból (Premantré völgyéből) hazánk területére szerzetesek, papok kerültek a kalocsai érsekséghez. Ezek a szerzetesek, papok az érsekséghez tartozó GEDIR dombjára építették a prépostságot, melynek maradványait a mai templom alapozásakor megtalálták. Géderlak kb. 1775 körül két település, Gedír és Lak községből jött létre. (Gedír a jelenlegi település helyén, Lak viszont a Duna mellett a Zádori-rév közelében volt.) A folyó rendszeres áradásai viszont elpusztították Lakot, s át kellett települnie az úgynevezett Gedír dombra és így jött létre a mai falu először Újlak, majd Géderlak néven. Az otthagyott Lak község helyét Pusztalaknak nevezték el, és a mai napig is így hívják. Géder viszont már 1294 előtt is létezett az ócsai prépostság filiája volt. 1529-ben az erre vonuló török csapatok a Géder községet elpusztították. A falu és a monostor végleg nem tűnt el a föld színéről, a fennmaradt romokban az emléke tovább él.

A 17. században Géder 350 házzal nagyközségnek számított 1800 római katolikus vallású lakosával. Érintette a vidéket a Rákóczi-szabadságharc is. 1704 nyarán a vidéken tartózkodott Rákóczi csapataival. Ennek emlékét az Ordasi legenda őrzi.

A településnek 1762-ben már iskolája volt. 1831. augusztus elején kolerajárvány söpört végig a falun, amelynek hetvenen estek áldozatul.

1862. február elején megáradt a Duna, és a nagy jeges ár elpusztította, elsöpörte az épületek nagy részét. A jég hamarosan elvonult, de az ezt követő években nagy volt az éhínség. Végül a kormány 1866-ban megsegítette az itt élő népet.

A település történetében az első világháborújg nyugodt időszak volt, akkor 57-en haltak meg, emléküket a templom előtti emlékmű őrzi. A második világháborúban a községet érintő harcok 1944. október 31-én fejeződtek be. 28-an haltak meg, emléküket a templom falába elhelyezett emléktábla őrzi. A háború után alakult ki a tanyarendszer, így a Zádori-tanya, Bertók-tanya, Csiri-tanya, Nagy-Tóth-tanya stb. Az itt élő lakosság magángazdálkodást folytatott, általában zöldségfélék termesztésével foglalkozott. Ekkor alakult ki a batyuzós kereskedelem, amely sokáig élt. 1954. április 18-án tűzvész pusztított a faluban, és hat lakóház megsemmisült. Az idősebb korosztály a jelenlegi Tavasz utcát még mai is „Égett utcának” nevezi. Az 1960-as és 1970-es évek meghatározók voltak a község fejlődése szempontjából. Ebben az időszakban vezetékes ivóvízrendszer, Tsz-székház, Egészség Ház, és Művelődési Ház épült. A lakosság túlnyomó többsége mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkozik. Nagyobb meghatározó vállalat, vállalkozás a faluban nincs. 4-5 közepes méretű vállalkozás bontogatja szárnyait.

A lakosság élelmiszerrel és egyéb árucikkel történő ellátása jó, a településen több élelmiszer és egyéb bolt működik. A dunai kompátkelés biztosított, a Duna-part strandolásra alkalmas. Katolikus általános iskolája, óvodája, valamint egészségügyi intézményrendszere van. A településen bölcsöde működik.

Az ezredfordulóra és azóta is folyamatosan fejlődik:

  • a település teljes úthálózata szilárd útburkolattal rendelkezik
  • 1000 m²-es Sportcsarnok
  • 50 személyes óvoda
  • Patika
  • bölcsöde
  • Megvalósult földgázprogram
  • Millenniumi Emlékpark, mely ma már Szent László tér
  • Felújított, hőszigetelt, napelemmel ellátot intézmények
  • Rendezett temető, sportpálya stb.
  • A szennyvízprogram befejeződött

Az általános iskola rendelkezik:

  • sportcsarnokkal
  • számítástechnikai laborral
  • angol nyelv oktatásával
  • 2000-től részképesség fejlesztő tevékenységgel
  • 2023-tól Örökös Ökoiskola

1997. január 1-jétől Ordas községgel Géderlak székhellyel Körjegyzőség alakult, majd 2008. január 1-jétől csatlakozott Uszód község a körjegyzőséghez. 2023-ban Dunaszentbenedek is tagja a körjegyzőségnek.

1997. szeptember 1-jétől Ordas községgel oktatási társulás jött létre. A gyermeklétszámok alakulása miatt 2007. augusztus 1-jétől Dunapataj nagyközséggel és Ordas községgel Oktatási Társulást hoztak létre. 2020 óta a település általános iskoláját és óvodáját a Kalocsai Egyházmegye tartja fenn.

A település tiszta, ápolt.

A „Virágos Magyarországért” pályázaton 1988-ban elnyerte a Gazdasági Minisztérium Különdíját.

2000-ben Bács-Kiskun megyei Önkormányzati Hivatal különdíját kapta.

2001-ben a „Virágos Magyarországért” környezetszépítő versenyen falu kategóriában az országos első helyet érte el.

2002-ben, Magyarországon elsőként, az „Európai Virágos Városok és Falvak” versenyén aranyérmet szerzett Magyarországnak.

2002-ben a Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma a településvédelem és településszépítés területén végzett kimagasló színvonalú eredményes tevékenysége elismeréséül Kós Károly-díjat adományozott, és elnyerte az „Év Faluközpontja” kitüntető címet is.

2004-ben a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat által meghirdetett „Tiszta Falvak – Szép Környezet” versenyen Géderlak I. helyezést ért el.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Sill László (független)[3]
  • 1994–1998: Sill László (független)[4]
  • 1998–2002: Sill László (független)[5]
  • 2002–2006: Sill László (független)[6]
  • 2006–2010: Sill László (független)[7]
  • 2010–2014: Katona György (független)[8]
  • 2014–2019: Katona György (független)[9]
  • 2019–2024: Katona György (független)[10]
  • 2024– : Nagy László (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1020
1004
989
955
864
864
859
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,3%-a magyarnak, 2,1% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (17,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,2%, református 7,1%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 3,6% (21,5% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 89,9%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,6% németnek, 0,1% horvátnak, 0,1% bolgárnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52,1% volt római katolikus, 5,6% református, 0,2% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 2,4% egyéb katolikus, 7,5% felekezeten kívüli (31,3% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent László tér
  • Szent László római katolikus templom
  • Kobolya horgásztó
  • Dunaparti ártéri erdő

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Géderlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 5.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Géderlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Géderlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. ↑ Géderlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
  6. ↑ Géderlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
  7. ↑ Géderlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
  8. ↑ Géderlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  9. ↑ Géderlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
  10. ↑ Géderlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
  11. ↑ Géderlak Helységnévtár
  12. ↑ Géderlak Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Géderlak&oldid=27424023”