iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.
iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.



Link to original content: http://hu.wikipedia.org/wiki/Frankofónia
Frankofónia – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Frankofónia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem tévesztendő össze Frankofónia (film) francia–német–holland mozifilmmel.
Frankofónia Nemzetközi Szervezete
(Organisation internationale de la Francophonie)
A szervezet zászlaja
A szervezet zászlaja
Frankofón országok.
Frankofón országok.
Mottó„Egyenlőség, komplementaritás, szolidaritás.”
Alapítva1970. március 20.
JogelődAgence de coopération culturelle et technique
SzékhelyFranciaország Párizs
Tagság54 tagállam,
2 társult ország,
20 megfigyelő ország (köztük Magyarország)
Nyelvekfrancia
főtitkárRuanda Louise Mushikiwabo
KulcsemberekSzenegálAbdou Diouf
Kanada Michaëlle Jean
SzenegálLéopold Sédar Senghor
Tunézia Habib Burgiba
Niger Hamani Diori
Kambodzsa Norodom Szihanuk
Költségvetés180 millió euró (2010)
Dolgozók száma300 felett
Elhelyezkedése
Frankofónia Nemzetközi Szervezete (Franciaország)
Frankofónia Nemzetközi Szervezete
Frankofónia Nemzetközi Szervezete
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 48° 51′ 36″, k. h. 2° 18′ 12″48.860000°N 2.303333°EKoordináták: é. sz. 48° 51′ 36″, k. h. 2° 18′ 12″48.860000°N 2.303333°E
A Frankofónia Nemzetközi Szervezete
weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Frankofónia Nemzetközi Szervezete
 témájú médiaállományokat.

Frankofónia a frankofón országok és kormányok nemzetközi szervezete, valamint francia nyelven a franciául beszélő emberek közösségére is utal a kifejezés.[1] A szervezet hivatalos neve Frankofónia Nemzetközi Szervezete (OIF) (Organisation internationale de la Francophonie),[2] melynek 55 tagállama és kormánya van, valamint 13 jelölt országa. A csatlakozás feltétele nem annak függvénye, hogy az adott országban milyen mértékben használják a francia nyelvet, hanem hogy mennyire van jelen a francia kultúra és a francia nyelv az ország öntudatában, amely legtöbbször abból fakad, hogy az ország történelme egy időre összeforrott Franciaország történelmével. A tagállamok kisebbik hányadában első számú nyelv a francia, nem számolva Franciaországot és tengerentúli tartományait. Néhány országban francia a hétköznapi nyelv, míg más tagállamokban kevés ember használja azt.

A frankofónia (kisbetűvel) elnevezés a francia földrajztudós Onésime Reclus(wd)-től származik, aki először 1880-ban utalt az emberek és országok egy olyan csoportjára, melyek a francia nyelvet használják. A Frankofónia (nagybetűvel) elnevezést viszont Léopold Sédar Senghor használta először, a Négritude(wd) irodalmi és politikai mozgalom alapítója, az Esprit magazin egyik számában 1962-ben. Senghor szavának értelme humanista elképzeléssel bírt.[3][4]

A modern értelemben vett Frankofóniát 1970-ben alapították. Mottója „egyenlőség, komplementaritás, szolidaritás” (égalité, complémentarité, solidarité), Franciaország szabadság, egyenlőség, testvériség mottójára utal.

Szerveződése

[szerkesztés]

Frankofónia Nemzetközi Szervezetének megfigyelő státusza van az ENSZ közgyűlésben.

  • 1970. március 20.: Kulturális és Technikai Együttműködés Ügynöksége (Agence de coopération culturelle et technique)
  • 1995. december 4.: Frankofónia Kormányközi Ügynöksége (Agence intergouvernementale de la Francophonie)
  • 1998. december: Frankofónia Nemzetközi Szervezete (OIF) (Organisation internationale de la Francophonie)

Főtitkárai

[szerkesztés]

Csúcstalálkozók

[szerkesztés]

Frankofónia csúcstalálkozóit két évente tartják, amikor a tagállamok vezetői találkozhatnak és megvitathatják a szervezet közös céljait és elképzeléseit.

Csúcstalálkozók:

Minisztériumi konferenciák

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Állandó Tanácsa

[szerkesztés]

A Frankofónia Állandó Tanácsát (Conseil permanent de la francophonie) a tagállamok nagykövetei alkotják, és, ahogy a miniszterek konferenciájának, fő feladata, hogy előkészítse a következő csúcstalálkozókat és napi szinten felügyelje a tervek kivitelezését.

Kormányközi Ügynöksége

[szerkesztés]

Frankofónia Kormányközi Ügynöksége (L’Agence intergouvernementale de la francophonie [AIF]) a csúcstalálkozók alkalmával elhangzott együttműködési programok kulturális, tudományos, technikai, gazdasági és jogi lebonyolítója. Az ügynökség központja Párizsban van, ezen kívül van három regionális ága Libreville-ben (Gabon); Loméban (Togo) és Hanoiban (Vietnám).

Zászlaja

[szerkesztés]
Frankofónia zászlaja.

A 47 tagországot átfogó Frankofónia Nemzetközi Szervezete (OIF) intézményes keretet ad a franciául beszélő népek érdekeit képviselő hivatalos és magánszervezeteknek illetve szövetségeknek.

Az embléma az összetartozás eszméjét fejezi ki, illetve a frankofónia globális jellegére utal. A gyűrű öt alkotóeleme az öt kontinenst képviseli, ahol a közösség tagjai megtalálhatók (Észak-Amerika, Európa, Afrika, Ázsia, Óceánia).

Küldetése

[szerkesztés]

Frankofónia kartája (Charte de la Francophonie) meghatározza a szervezet szerepét és küldetését. A jelenlegi kartát Antananarivóban fogadták el 2005. november 23-án. Ouagadougou-ban (Burkina Faso) 2004. november 26-27-én fogadták el a 2004-2014 terjedő időszakra eső terveket.

A francia nyelv kulturális és nyelvi sokszínűsége

[szerkesztés]

A szervezet elsődleges küldetése a francia nyelv támogatása nemzetközi nyelvként valamint a gazdasági globalizáció területén annak kulturális és nyelvi előmozdítása.

Béke, demokrácia és emberi jogok

[szerkesztés]

A Nemzetközösség szervezeteihez hasonlóan Frankofónia is támogatja a demokrácia és az emberi jogok védelmét. A 2000. november 3-ai Bamakoi nyilatkozatot követően[5] Frankofónia anyagilag is megalapozta ezen irányú szándékát.

Az elmúlt években néhány közreműködő kormány, elsősorban a kanadai Québec kormánya, szorgalmazta egy karta elfogadását, annak érdekében, hogy a tagállamokat kényszeríthesse az emberi jogok és a demokrácia védelmére. Eleddig két esetben történt vita ezzel kapcsolatban, ám soha nem tudtak bizonyítani végül semmit.

Tagok

[szerkesztés]

A tagállamok hivatalos listája elérhető a következő címen: Francophonie website.

Tagállamok

[szerkesztés]

      Tagság felfüggesztve

Ország Státusz Csatlakozás éve Nyelv Megjegyzések
1.  Albánia Tag 1999 Albán hivatalos nyelv hozzávetőleg a fiatal albánok 30 százaléka az első idegen nyelvükként választják a franciát[6]
2.  Andorra Tag 2004 Katalán hivatalos nyelv Franciaország elnöke Andorra hercege is egyben.
3.  Belgium Tag 1970 hivatalosan háromnyelvű, francia is A lakosság 37%-ának francia az anyanyelve. Belgium francia közössége külön tagnak számít.
3. Vallónia Tag 1980 Francia hivatalos nyelv Belgium régiójának közössége.
4.  Benin Tag 1970 Francia hivatalos nyelv volt francia gyarmat
5.  Bissau-Guinea Tag 1979 Portugál | hivatalos nyelv volt portugál gyarmat
6.  Bulgária Tag 1993 Bolgár hivatalos nyelv 9% beszél franciául
7.  Burkina Faso Tag 1970 Francia hivatalos nyelv volt francia gyarmat
8.  Burundi Tag 1970 Francia hivatalos nyelv volt belga gyarmat
9.  Ciprus Tag 2024 (2006-2024 között részt vevő állam volt) Görög és Török hivatalos nyelvek A lakosság 12%-a ért franciául, történelmi kapcsolódása van a francia nyelvhez a középkorból).
10.  Csád Tag 1970 Francia hivatalos nyelv volt francia gyarmat
11.  Comore-szigetek Tag 1977 Hivatalosan háromnyelvű, francia is volt francia gyarmat
12.  Dominikai Közösség Tag 1979 Angol hivatalos nyelv volt francia gyarmat, később brit gyarmat, az Antilláki Kréol nyelvet a lakosság 90%-a beszéli.
13.  Dzsibuti Tag 1977 Hivatalosan kétnyelvű, francia is volt francia gyarmat
14.  Egyiptom Tag 1983 Arab hivatalos nyelv Történelmi frankofón elit.
15.  Egyenlítői-Guinea Tag 1989 Hivatalosan háromnyelvű, Francia is volt spanyol gyarmat
16.  Elefántcsontpart Tag 1970 Francia hivatalos nyelv volt francia gyarmat
17.  Franciaország Tag 1970 Francia hivatalos nyelv
18.  Gabon Tag 1970 Francia hivatalos nyelv volt francia gyarmat
19.  Ghána Tag 2024 (2006-2024 között részt vevő állam volt) Angol hivatalos nyelv Franciául beszélő államok veszik körül.[7]
20.  Görögország Tag 2004 Görög hivatalos nyelv A lakosság 8%-a érti és használja a franciát.
21.  Guinea Tag 1981 Francia hivatalos nyelv volt francia gyarmat
22.  Haiti Tag 1970 Hivatalosan kétnyelvű, francia is volt francia gyarmat
23.  Kambodzsa Tag 1993 Khmer hivatalos nyelv volt francia gyarmat
24.  Kamerun Tag 1991 Hivatalosan kétnyelvű, francia is több, mint 90%-a francia gyarmat volt
25.  Kanada Tag 1970 Hivatalosan kétnyelvű, francia is Québec és New Brunswick tartományok közreműködő tagok; Québec, Ontario és a Tengeri tartományok (Maritimes).
26. New Brunswick Új-Brunswick Részt vevő kormány 1977 Hivatalosan kétnyelvű, francia is Kanada tartománya; volt francia gyarmat (Acadia, Új-Franciaország).
27. Quebec Quebec Részt vevő kormány 1971 Francia hivatalos nyelv Kanada tartománya; volt francia gyarmat.
28.  Kongói Demokratikus Köztársaság Tag 1977 Francia hivatalos nyelv volt belga gyarmat
29.  Kongói Köztársaság Tag 1981 Francia hivatalos nyelv volt francia gyarmat
30.  Közép-afrikai Köztársaság Tag 1973 Hivatalosan kétnyelvű, francia is volt francia gyarmat. Tagságát 2012 márciusában felfüggesztették.[8]
31.  Laosz Tag 1991 Lao hivatalos nyelv volt francia gyarmat
32.  Libanon Tag 1973 Arab, Francia hivatalos nyelvek 1920-1943 között francia mandátum alatt volt, a franciát egyetemeken és iskolákban használják és a lakosság nagy része érti.
33.  Luxemburg Tag 1970 Hivatalosan háromnyelvű, francia is
34.  Észak-Macedónia Tag 2001 Macedón hivatalos nyelv
35.  Madagaszkár Tag 1970-1977
1989		 Hivatalosan háromnyelvű, francia is volt francia gyarmat
36.  Mali Tag 1970 Francia hivatalos nyelv volt francia gyarmat
37.  Mauritánia Tag 1980 Arab hivatalos nyelv volt francia gyarmat, francia az adminisztráció nyelve
38.  Mauritius Tag 1970 Angol hivatalos nyelv volt francia gyarmat, később brit gyarmat, a franciát általánosan használják
39.  Moldova Tag 1996 Román hivatalos nyelv
40.  Monaco Tag 1970 Francia hivatalos nyelv volt francia protektorátus
41.  Marokkó Tag 1981 Arab hivatalos nyelv volt francia protektorátus, a franciát általánosan használják
42.  Niger Tag 1970 Francia hivatalos nyelv volt francia gyarmat
43.  Örményország Tag 2012
(2004-2012 között részt vevő állam volt)		 Örmény hivatalos nyelv Az örmény kultúra szorosan kapcsolódik a franciához a középkori Szilíciai királyság Franco-Örmény dinasztiáján keresztül. Az örmény diaszpóra jelentős része Franciaországban él.
44.  Románia Tag 1993 Román hivatalos nyelv A lakosság 24%-a érti és beszéli a franciát.
45.  Ruanda Tag 1970 Hivatalosan háromnyelvű, francia is volt belga gyarmat.
46.  Saint Lucia Tag 1981 Angol hivatalos nyelv volt francia és brit gyarmat. az Antilláki Kréol nyelvet a lakosság 90%-a beszéli.
47.  São Tomé és Príncipe Tag 1999 Portugál hivatalos nyelv volt portugál gyarmat.
48.  Seychelle-szigetek Tag 1976 Hivatalosan háromnyelvű, francia is volt francia gyarmat, később brit gyarmat, a franciát általánosan használják.
49.  Svájc Tag 1996 Hivatalosan háromnyelvű, francia is A svájciak 20%-a francia anyanyelvű.
50.  Szenegál Tag 1970 Francia hivatalos nyelv volt francia gyarmat
51.  Togo Tag 1970 Francia hivatalos nyelv volt francia gyarmat
52.  Tunézia Tag 1970 Arab hivatalos nyelv volt francia gyarmat, a franciát általánosan használják
53.  Vanuatu Tag 1979 Hivatalosan háromnyelvű volt francia gyarmat és angol gyarmat.
54.  Vietnám Tag 1970 Vietnámi hivatalos nyelv volt francia gyarmat
55.  Zöld-foki Köztársaság Tag 1996 Portugál hivatalos nyelv volt portugál gyarmat.

Részt vevő államok

[szerkesztés]
Ország Csatlakozás éve Nyelv Megjegyzések
1.  Egyesült Arab Emírségek 2010 Arab hivatalos nyelv Egyes iskolákban a francia az első vagy második idegen nyelv.
2.  Katar 2012 Arab hivatalos nyelv A francia a tanult nyelvek közül a második helyen áll az országban.
3.  Koszovó 2014 albán hivatalos nyelv Egyes iskolákban a francia az első vagy második idegen nyelv.
4.  Szerbia 2006 Szerb hivatalos nyelv Az iskolák egyharmadában tanítják a franciát.
5.  Új-Kaledónia 2016 Francia és helyi új-kaledón nyelvek hivatalos nyelvek Jelenleg még Franciaország speciális státuszú, autonóm tengerentúli területe, mely lassú folyamat során válik le az anyaországról és válik függetlenné

Megfigyelő államok

[szerkesztés]
Ország Csatlakozás éve Nyelv Megjegyzések
1.  Angola 2024 Portugál hivatalos nyelv volt portugál gyarmat
2.  Argentína 2016 Spanyol hivatalos nyelv
3.  Ausztria 2004 Német hivatalos nyelv A lakosság 10%-a ért franciául.
4.  Bosznia-Hercegovina 2010 Bosnyák, Horvát és Szerb a hivatalos nyelv
5.  Chile 2024 Spanyol hivatalos nyelv
6.  Costa Rica 2014 Spanyol hivatalos nyelv
7.  Csehország 1999 Cseh hivatalos nyelv A lakosság 2%-a ért franciául.
8.  Dél-Korea 2016 Koreai hivatalos nyelv
9.  Dominikai Köztársaság 2010 Spanyol hivatalos nyelv A francia nyelvű Haiti szomszédos országa. 1795 és 1808 között francia gyarmat.
10.  Észtország 2010 Észt hivatalos nyelv
11.  Francia Polinézia 2024 Francia hivatalos nyelv Francia tengerentúli terület
12.  Gambia 2018 Angol hivatalos nyelv Az országot teljes mértékben francia nyelvű Szenegál veszi körül.
13.  Grúzia 2004 Grúz hivatalos nyelv
14.  Horvátország 2004 Horvát hivatalos nyelv A lakosság 4%-a ért franciául.
15.  Írország 2018 Ír és Angol hivatalos nyelv
16.  Lengyelország 1996 Lengyel hivatalos nyelv A lakosság 3%-a ért franciául.
17.  Lettország 2008 Lett hivatalos nyelv
18.  Litvánia 1999 Litván hivatalos nyelv A lakosság 1%-a ért franciául.
19. Louisiana Louisiana 2018 Angol hivatalos nyelv. A francia nyelv is használható. Egykori francia gyarmat. Az Amerikai Egyesült Államokban itt él a legtöbb francia nyelvű lakos.
20.  Magyarország 2004 Magyar hivatalos nyelv Az iskolák egyharmadában francia az idegen nyelv.
21.  Málta 2018 Máltai és Angol hivatalos nyelv.
22.  Mexikó 2014 Spanyol hivatalos nyelv A második mexikói császárság ideje alatt, III. Napóleon francia császár által támogatott bábállam.[9] Jelentős számú francia bevándorló,[10] egyes iskolákban a francia az első vagy második idegen nyelv.
23.  Montenegró 2010 Montenegrói hivatalos nyelv
24.  Mozambik 2006 Portugál hivatalos nyelv volt portugál gyarmat
25.  Ontario 2016 Angol hivatalos nyelv Kanada egyik tartománya. Jóllehet nem kétnyelvű kanadai tartomány (a francia nem hivatalos nyelv), de egy jelentős francia nyelvű kisebbség él a tartományban, mely széleskörűen használhatja anyanyelvét
26. thumbs Saar-vidék 2024 Német hivatalos nyelv
27.  Szlovákia 2002 Szlovák hivatalos nyelv A lakosság 2%-a ért franciául.
28.  Szlovénia 1999 Szlovén hivatalos nyelv A lakosság 4%-a ért franciául.
29.  Thaiföld 2008 Thai hivatalos nyelv Thaiföld határos kettő volt francia gyarmattal (Laosz és Kambodzsa), ahol ma is a francia a hivatalos nyelv. Egyes thai iskolákban a francia az egyik idegen nyelv. Tagságát 2014. június 27-én felfüggesztették.[11]
30.  Ukrajna 2006 Ukrán hivatalos nyelv
31.  Uruguay 2012 spanyol hivatalos nyelv
32.  Új-Skócia 2024 Angol és Francia hivatalos nyelv Kanada egyik tartománya. Kétnyelvű kanadai tartomány jelentős francia nyelvű kisebbség él a tartományban, mely széleskörűen használhatja anyanyelvét.

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. ↑ FRANCOPHONIE 18/03/2006 Archiválva 2007. január 6-i dátummal a Wayback Machine-ben, Radio France International
  2. ↑ Welcome Page | Page d'accueil. [2007. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 7.)
  3. ↑ „Radio France International”, 2006. február 16.
  4. ↑ La France à l’heure de la francophonie culturelle « Saisir du français pour l’imprégner de sa singularité ! » Archiválva 2008. január 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, Radio France International
  5. ↑ Déclaration de Bamako. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 7.)
  6. ↑ Embassy of France in the US - France / Eastern Europe. [2004. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2004. október 12.)
  7. ↑ https://www.graphic.com.gh/news/general-news/ghana-joins-la-francophonie.html
  8. ↑ Archivált másolat. [2014. december 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 8.)
  9. ↑ Jones, Howard. Crucible of Power:A History of American Foreign Relations to 1913. Lanham, Maryland: SR Books, 212. o. (2002). ISBN 0-8420-2916-8 
  10. ↑ Le moment mexicain dans l'histoire française de l'aventure. [2014. december 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 22.) „La conséquence de cette émigration fut que, en 1849, les Français représentaient la deuxième nationalité étrangère au Mexique, derrière les Espagnols.”
  11. ↑ THAÏLANDE. International Organization of the Francophonie. [2014. december 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 1.)

Lásd még

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Frankofónia&oldid=27605313”