Fráter Gedeon
Fráter Gedeon | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1919. április 16. Budapest |
Elhunyt | 1998. november 16. (79 évesen) Budapest |
Sírhely | Farkasréti temető |
Házastársa | Fleischmann Margit (1946-1993) ... Mária |
Gyermekei | Márkus László |
Szülei | Fráter Iván Bárczy Irén |
Iskolái | Országos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (–1941) |
Pályafutás | |
Műfajok | balett, opera |
Aktív évek | 1938–1983 |
Tevékenység | karmester |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fráter Gedeon (Budapest, 1919. április 16. – Budapest, 1998. november 16.) magyar karmester. Kenessey Jenő mellett az Operaház legtöbbet foglalkoztatott balettkarmestere. Márkus László színész nevelőapja, Fráter Loránd nóta- és Fényes Szabolcs operettszerző távoli rokona.
Élete
[szerkesztés]Az ippi, érkeserűi, rogozi, bélmezei Fráter család tagja. Édesapja, dr. Fráter Iván (1894–1957) jogász, belügyminisztériumi titkár, édesanyja Bárczy Irén, Bárczy István főpolgármester lánya volt.
1937 és 1940 között a Nemzeti Zenedében Lajtha László (zeneszerzés), Ferencsik János (karmesterképző) és Hammerschlag János (orgona) növendéke volt.
Még tanulmányai idején, az 1938–39-es évadban szerződtette korrepetitornak az Operaház.
1946-ban vette feleségül Márkus László elvált édesanyját, s ezzel a pályakezdő színművész nevelőapja lett. Mindvégig jó viszonyban volt a nála alig nyolc évvel fiatalabb művésszel.
Fráter Gedeont 1948-ban vezető korrepetitornak, 1950-ben karmesternek nevezték ki az Operaházban. Számos dalmű mellett Kenessey Jenővel az egész balettrepertoárt vezényelték. Kenessey 1965-ös visszavonulása után a táncelőadások első számú dirigense lett. Az Opera balett-tagozatának külföldi vendégszereplésein is Fráter volt az előadások zenei vezetője. 1983-ban nyugalomba vonult.
Három évtizedig volt a Balatoni Horgász Egyesület elnöke.
Márkus Lászlóval közös sírban nyugszik a Farkasréti temetőben [22–1–196].
Lehetséges ügynöki tevékenysége
[szerkesztés]2015-ben előkerült egy 1984. január 3-án keltezett, aláíratlan Emlékirat,[1] amelyben egy 1952-től (a szöveg keletkezésekori nevén) a Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnökségénék szolgálatában álló személy vall több évtizedes „besúgói” tevékenységéről. A szöveg önéletrajzi utalásai alapján a Czeglédy fedőnevű ügynököt Fráter Gedeonnal azonosítják az Operaház történetét jól ismerők.[2][3]
Vezénylései
[szerkesztés]- Joseph Bayer: A babatündér (Jan Ciepliński)
- Alekszandr Porfirjevics Borogyin: Polovec táncok (id. Harangozó Gyula–Hamala Irén)
- Pjotr Iljics Csajkovszkij: A hattyúk tava (Aszaf Mihailovics Messzerer)
- Pjotr Iljics Csajkovszkij: Csipkerózsika (Marius Petipa)
- Léo Delibes: Coppelia (id. Harangozó Gyula)
- Farkas Ferenc: Furfangos diákok (id. Harangozó Gyula)
- Alekszandr Konsztantyinovics Glazunov: Chopiniana (A szilfidek, Mihail Mihailovics Fokin)
- Ferdinand Hérold: A rosszul őrzött lány (Sir Frederick Ashton)
- Alekszandr Abramovics Krejn: Laurencia (Vahtang Mihailovics Csabukiani)
- Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov: Seherezádé (id. Harangozó Gyula)
- Sugár Rezső: A tenger lánya (Lőrinc György)
- Carl Maria von Weber–Hector Berlioz: A rózsa lelke (Mihail Mihailovics Fokin)
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- 1952 — Szocialista kultúráért
- 1980 — Munka Érdemrend, ezüst fokozat
- 1983 — Munka Érdemrend, ezüst fokozat
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Emlékirat 1945-től napjainkig a szocialista Magyarország érdekében végzett állambiztonsági munkám történetéről és tapasztalataimról (PDF), 1984. január 3. [2015. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 11.)
- ↑ Fedőneve: Czeglédi - egy karmester kettős élete. Caruso.blog.hu, 2015. július 6. (Hozzáférés: 2015. július 11.)
- ↑ Mező Gábor: Büszkén szolgálta a diktatúrát az Operaház karmester-ügynöke. PestiSrácok, 2015. június 28. [2015. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 11.)
Források
[szerkesztés]- Brockhaus Riemann zenei lexikon I. (A–F). Szerk. Carl Dahlhaus, Hans Heinrich Eggebrecht. Budapest: Zeneműkiadó. 1983. ISBN 963-330-474-1
- Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerk. Székely András. 2. kiad. Budapest: Zeneműkiadó. 1988. ISBN 963-330-672-8
- Halálhíre = Muzsika XLII. évf. (1999) 1. sz. 48. l.
- Családfája Archiválva 2015. június 20-i dátummal a Wayback Machine-ben (a 7. táblán)
- RadixForum
- Színészkönyvtár Márkus László életrajza