Felsőrajk
Felsőrajk | |||
Felsőrajk légifotója | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Nagykanizsai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Zsuppánné Horváth Mária (független)[1] | ||
Irányítószám | 8767 | ||
Körzethívószám | 93 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 765 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 36,27 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 20,54 km² | ||
Földrajzi kistáj | Zalaapáti-hát[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 40′ 51″, k. h. 16° 59′ 11″46.680970°N 16.986320°EKoordináták: é. sz. 46° 40′ 51″, k. h. 16° 59′ 11″46.680970°N 16.986320°E | |||
Felsőrajk weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőrajk témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Felsőrajk község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.
Fekvése
[szerkesztés]A Principális-csatorna völgyében fekszik, a Nagykanizsa-Zalaegerszeg-Keszthely háromszög közepén, mindegyik várostól körülbelül 25-30 kilométerre, a 7527-es út mentén; utóbbiból itt ágazik ki a Hahótra vezető 7532-es út, ez a 74-es főúttal is összekapcsolja a települést.
A község az egykori Kanizsa vizének nevezett mocsaras, ingoványos területre épült, amely a Principális-csatorna megépítésével vált teljesen lakhatóvá. A Felsőrajk keleti részén lévő dombvonulat – az Öreghegy – kiválóan alkalmas növénytermesztésre, valamint szőlőtermelésre. A természet érintetlensége (a környező hegyek, dombok, lankák természeti csodái) sok, még ki nem használt lehetőséget nyújt az itt élőknek, többek között a természetjárás, túrázás, kirándulás örömeinek is hódolhatnak.
A szomszédos településen, a Felsőrajktól 3 kilométerre nyugatra fekvő Pötrétén tőzegkitermelés folyik, az ilyen műveletekkel érintett területek a későbbiek során vízzel telnek fel, és jó lehetőséget kínálnak a horgászat szerelmeseinek.
A település közigazgatási területén áthalad a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal, amelynek állomása is van itt.
Története
[szerkesztés]Felsőrajk és környéke már a honfoglalás előtti időkben is lakott hely volt. Az itt végzett ásatások során egy avar kori temető is feltárásra került.
A település neve 1019-ben a zalavári apátság alapító okiratában tűnt fel először, ahol neve Rayk alakban olvasható, majd ugyancsak a zalavári apátság oklevele tünteti fel nevét 1483-ban, amelyben neve már a mait tükröző Felsew Rayk formában bukkant fel.
A Rajk elnevezés egy szláv személynévből vált magyar névvé, majd minden képző nélkül helységnévvé. A falu Rajk nevét viselő család a 12. századtól a 19. századig élt itt és volt a település birtokosa.
A faluban épült fel az ország első Szent Erzsébet-temploma közvetlenül a tatárjárás után, azonban a fából készült épület később elpusztult.
A 16. században végvár is épült itt, romjai máig megtalálhatók a településen, a vár helyét ma is Várhelynek nevezik.
A csatorna megépítéséig a község több elkülönített mocsárszigetből állt, a mocsáron át való nehéz megközelítése miatt a település nagy katonai jelentőséggel bírt.
A falu népessége hagyományosan állattenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkozott.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Sabján Tibor (független)[4]
- 1994–1998: Vigh László (független)[5]
- 1998–2002: Vigh László (független)[6]
- 2002–2006: Vigh László Győző (független)[7]
- 2006–2010: Vigh László Győző (független)[8]
- 2010–2014: Czémán László (független)[9]
- 2014–2019: Czémán László (független)[10]
- 2019–2024: Zsuppánné Horváth Mária (független)[11]
- 2024– : Zsuppánné Horváth Mária (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 762 | 761 | 739 | 756 | 733 | 763 | 765 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 98%, cigány 1,4%, német 3,56%. A lakosok 81,8%-a római katolikusnak, 1,7% reformátusnak, 0,4% evangélikusnak, 1,3% felekezeten kívülinek vallotta magát (13,7% nem nyilatkozott).[12]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Öttornyú vár
- Szent Anna templom
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Felsőrajk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Felsőrajk települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Felsőrajk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Felsőrajk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
- ↑ Felsőrajk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
- ↑ Felsőrajk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
- ↑ Felsőrajk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Felsőrajk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
- ↑ Felsőrajk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal