Farkashegy
Farkashegy (Vukanovec) | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Muraköz |
Község | Felsőmihályfalva |
Jogállás | falu |
Polgármester | Franjo Kovačić |
Irányítószám | 40306 |
Körzethívószám | (+385) 040 |
Népesség | |
Teljes népesség | 227 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 26′ 42″, k. h. 16° 19′ 44″46.445000°N 16.329000°EKoordináták: é. sz. 46° 26′ 42″, k. h. 16° 19′ 44″46.445000°N 16.329000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Farkashegy témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Farkashegy (horvátul: Vukanovec) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Felsőmihályfalvához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Csáktornyától 9 km-re északnyugatra, községközpontjától Felsőmihályfalvától 1 km-re nyugatra a Muraközi-dombság területén fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 1478-ban "Wikanowecz" alakban említik először. A csáktornyai uradalomhoz tartozott.[2]
1477-ben Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé. A csáktornyai uradalom részeként területe 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett.
Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. III. Károly a Muraközzel együtt 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben az uradalommal együtt gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
1910-ben 886, túlnyomórészt horvát lakosa volt. 1920 előtt Zala vármegye Csáktornyai járásához, majd 1941 és 1945 között ismét Magyarországhoz tartozott. 2001-ben 264 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Kereszt utikápolna.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.