iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.
iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.



Link to original content: http://hu.wikipedia.org/wiki/Eyüp
Eyüp – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Eyüp

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Eyüp
Közigazgatás
Ország Törökország
PolgármesterDeniz Köken
Irányítószám34000–34099
Körzethívószám212
Testvérvárosok
Lista
  • Prijepolje
  • Gosztivari járás
Népesség
Teljes népesség356 512 fő (2012)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Térkép
é. sz. 41° 04′ 48″, k. h. 28° 56′ 16″41.080010°N 28.937810°EKoordináták: é. sz. 41° 04′ 48″, k. h. 28° 56′ 16″41.080010°N 28.937810°E
település weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Eyüp témájú médiaállományokat.
A kerület Isztambul térképén

Az Eyüp kerület (szemt) Isztambul európai felén fekszik az Aranyszarv-öböl partján, a régi bizánci falakon kívül. Nevét Eyüp Sultanról, azaz Abu Ajjúb al-Anszáriról kapta. Lakossága 2008-ban 317 695 fő volt.[2]

Negyedei

[szerkesztés]

Az Eyüp kerületben a következő városrészeket találjuk: Akşemsettin, Alibeyköy, Çırçır, Defterdar, Düğmeciler, Emniyettepe, Esentepe, Güzeltepe, İslambey, Karadolap, Merkez, Nişanca, Rami Cuma, Rami Yeni, Sakarya, Silahtarağa, Topçular, Yeşilpınar.

Története

[szerkesztés]
Az Eyüp mecset belseje

A terület azután kezdett benépesedni, hogy II. Mehmed 1453-ban elfoglalta Isztambult, s csakhamar nekifogtak a legendás Abu Ajjúb al-AnszáriMohamed próféta medinai vendéglátója, aki Konstantinápoly ostrománál esett el kilencven évesnél is idősebb korában – sírja megkeresésének. A sírt Akşemsettin, a szultán szúfi tanítómestere találta meg. Az Eyüp kerületben tucatnyi más szahábí sírja található még. Az Eyüp türbe köré előbb egy külliye épült, ahol mecset, közfürdő, ingyenkonyha, könyvtár stb. létesült, majd az egész egy egyfajta muszlim „búcsújáró hellyé” fejlődött. A külliye fölötti domboldalon alakult ki az Eyüp temető.

Pierre Loti

[szerkesztés]

Az Eyüp kerület híres lakója volt Pierre Loti francia regényíró, aki 1876 járt először Törökországban, s aki hamarosan a törökök lelkes barátja lett. 1881-ben itt írta meg az Egy szpáhi regénye című korai munkáját. 1913-ban publikálta isztambuli tapasztalatai alapján A haldokló Törökország című művét. Egykori villája helyén ma kávéház és bazár található, ahova az öböl partjáról egy kabinos felvonóval lehet feljutni. A temető fölötti negyedet a köznyelv máig Piyer Lotinak hívja.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 2012 genel nüfus sayımı verileri
  2. İstanbul’un yeni ‘İlçe’ haritası çizildi (török nyelven). Isztambul Nagyvárosi Önkormányzat. [2016. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 9.)

További információk

[szerkesztés]