Eplény
Eplény | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Veszprémi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Fiskál János (független)[1] | ||
Irányítószám | 8413 | ||
Körzethívószám | 88 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 522 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 58,09 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 8,28 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 12′ 21″, k. h. 17° 55′ 16″47.205831°N 17.920989°EKoordináták: é. sz. 47° 12′ 21″, k. h. 17° 55′ 16″47.205831°N 17.920989°E | |||
Eplény weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Eplény témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Eplény község Veszprém vármegyében, a Veszprémi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Veszprémtől északra 14 km-re, Zirctől délre 7 km-re a 82-es főút mellett fekszik.
A településen keresztülhalad a 11-es számú Győr–Veszprém-vasútvonal.
Története
[szerkesztés]Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Pontos információkról nem sokat tudni, de az valószínű, hogy külföldi-hazai telepesek alkottak itt először községet. Első földesura a zirci apát volt. Kápolnáját Szent Bernát tiszteletére szentelték fel, iskoláját Vajda Ödön építtette. Az eplényi mangánércbányát 1929-ben nyitották, magántársaság működtette 1933-ig, ettől kezdve Rimamurányi-Salgótarjáni Rt. tulajdonában volt, 1946-ban pedig államosították és az Ércbányászati Nemzeti Vállalat része lett. A bányát fejlesztették, új függőleges aknát létesítettek, új munkásfürdőt építettek, kompresszorállomást, vízvezeték rendszert hoztak létre. Ezzel az eplényi bányaüzem egy korszerű 30 ezer tonna termelési kapacitású kisüzemmé vált. 1967-ben a Budapesti Ércfeltáró Vállalat működtette a bányát. Abban az évben százhúsz bányász, illetve kisegítő jutott így megélhetéshez. Ezt a termelési szintet tartani tudták 1970-ig, amikor a bányászati körülmények nehezedtek, a műveleteket a mélyebb területen a nyugalmi karsztvíz szintje alatt kellett végezni. A szükségessé váló vízkiemelés miatt a termelési költségek növekedtek, az ércdúsítási kísérletek eredménytelenek voltak. Eleinte még gondot fordítottak a bánya fejlesztésére, később viszont erre már alig törekedtek, mert a mangánérc-készlet kimerülőfélben volt. 1975-ben a bánya bezárása mellett döntöttek, amelyhez a Központi Földtani Hivatal a megmaradt ércvagyon miatt nem járult hozzá, így a bánya tartós szüneteltetése következett be. Az eplényi bánya 43 évig működött, ezen idő alatt 740 ezer tonna ércet termeltek. A bányát 1979-ben zárták be végleg.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]Név | Párt | Terminus | Megjegyzés / Források |
---|---|---|---|
Varga István | nem ismert | 1990–1991 | Zirc részeként, a település csak 1992 óta különálló község, a testületben Fiskál János képviselte[3][4] |
Fiskál János | független | 1992– | Az 1992-es időközi választás eredményei eddig még nem kerültek elő |
Az 1994-es választási eredmények:[5] | |||
Az 1998-as választási eredmények:[6] | |||
A 2002-es választási eredmények:[7] | |||
A 2006-os választási eredmények:[8] | |||
A 2010-es választási eredmények:[9] | |||
A 2014-es választási eredmények:[10] | |||
A 2019-es választási eredmények:[11] | |||
A 2024-es választási eredmények:[1] |
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 516 | 505 | 491 | 515 | 506 | 520 | 522 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 68%-a magyarnak, 1,1% németnek, 0,2% horvátnak, 0,2% lengyelnek mondta magát (32% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,2%, református 2,7%, evangélikus 1,1%, felekezeten kívüli 10,7% (37,9% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 89,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% németnek, 0,6% cigánynak, 3,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,8% volt római katolikus, 6,9% református, 1,2% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 9,7% felekezeten kívüli (45,1% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés]Eplény mellett található Magyarország egyik legmodernebb síterepe, a Sí-aréna, ahol 2009 decembere óta használható az ország első négyüléses sífelvonója. A pálya környezetében és a tanösvényen a Bakony számos védett növénye látható.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Eplény települési választás eredményei (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ 1990 (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
- ↑ Eplény | A településről. epleny.hu. [2020. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
- ↑ Eplény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Eplény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Eplény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Eplény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Eplény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Eplény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
- ↑ Eplény települési választás eredményei (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
- ↑ Eplény Helységnévtár
- ↑ Eplény Helységnévtár
További információk
[szerkesztés]- Zirci kistérség honlapja Archiválva 2021. május 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Eplény honlapja
- Eplény a funiq.hu-n