Egzegézis
Az egzegézis, gyakran latinosan: exegézis (a görög ἐξηγεῖσθαι ekszégeiszthai = kivezetés, kifejtés, megvilágítás, értelmezés szóból) vallási szakkifejezés, jelentése: szövegmagyarázat, szentírás-magyarázat. Szűkebb értelemben az egzegézis teológiai tudományág; a vallást elemző és értelmező magyarázatának tudománya. Feladata a szöveg megértése, jelentésének tisztázása és összefüggéseinek feltárása. A modern szóhasználatban az egzegézis magában foglalhat gyakorlatilag bármilyen szöveg kritikai értelmezését, beleértve nemcsak a vallási szövegeket, hanem a filozófiát és az irodalmat is, vagy gyakorlatilag bármilyen más műfajú írás.
A bibliai exegézis kifejezést használják a Biblia tanulmányozásának megkülönböztetésére más szövegmagyarázatoktól.
Az egzegézis tudományában jártas tudós az egzegéta.
Az egzegézis lépései
[szerkesztés]A szöveg teológiai tartalmának feltárása több lépésben történik. Ezek bármelyikének kihagyása hibás, de legalábbis csonka eredményre vezet.
Szövegkritika
[szerkesztés]Első lépésként meg kell vizsgálni a rendelkezésünkre álló szöveg eredetiségét. Több szövegváltozat esetén rekonstruálni kell azt a szöveget, amely vélhetőleg leginkább megegyezik az eredetivel.
Irodalomkritika
[szerkesztés]Meg kell állapítani a szerző, valamint a szöveg későbbi átdolgozóinak kilétét. Ki kell mutatni a szöveg egységét, ill. összetettségét; ez utóbbi esetben föl kell tárni a rétegeket.
Nyelvi analízis
[szerkesztés]Meg kell határozni a szöveg nyelvi jelentését, szerkezetét, célját és horizontját.
Forma- és műfajkritika
[szerkesztés]Be kell azonosítani a szöveg műfaját, és azt az élethelyzetet (’Sitz im Leben’), amelyben keletkezett.
Motívum- és tradíciókritika
[szerkesztés]Föl kell kutatni azon motívumokat, témákat és hagyományokat, amelyek a vizsgált szövegben konkrét megformálást nyertek.
Hagyománykritika
[szerkesztés]Meg kell határozni a szövegbe beépült hagyományokat.
Kompozíció- és redakciókritika
[szerkesztés]Meg kell vizsgálni, hogy a szöveg különböző rétegei milyen módon nőttek össze, ill. miként szerkesztették őket egybe.
Idő
[szerkesztés]Ki kell mutatni, hogy mikor keletkezett a szöveg.
Részletes és átfogó értelmezés
[szerkesztés]Meg kell fogalmazni a szöveg „üzenetét” önmagában, ill. tágabb összefüggésben.
Teológiai kritika
[szerkesztés]Meg kell határozni, majd a rendszeres teológiai (dogmatika) reflexióval fel kell dolgozni a szövegben rejlő anyagot.
További információk
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Beinert, Wolfgang: A katolikus dogmatika lexikona, Budapest, Vigilia, 2004. ISBN 963796469X
|
Ez a kereszténységgel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |