iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.
iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.



Link to original content: http://hu.wikipedia.org/wiki/Egeraracsa
Egeraracsa – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Egeraracsa

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egeraracsa
Egeraracsa címere
Egeraracsa címere		 Egeraracsa zászlaja
Egeraracsa zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásKeszthelyi
Jogállásközség
PolgármesterTóth István (független)[1]
Irányítószám8765
Körzethívószám83
Népesség
Teljes népesség322 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség40,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,03 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 40′ 03″, k. h. 17° 04′ 51″46.667369°N 17.080761°EKoordináták: é. sz. 46° 40′ 03″, k. h. 17° 04′ 51″46.667369°N 17.080761°E
Egeraracsa (Zala vármegye)
Egeraracsa
Egeraracsa
Pozíció Zala vármegye térképén
Egeraracsa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Egeraracsa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Egeraracsa község Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.

Fekvése

[szerkesztés]

Egeraracsa a Zalai-dombság délkeleti felén terül el, egy festői szépségű völgykatlanban; a települést a Kis-Balatonba tartó Bárándi-patak választja ketté.

Központján az Esztergályhorváti és Pacsa közti (a 7522-es utat és a 75-ös főutat összekötő) 7526-os út halad végig, közúton ebből a két irányból érhető el.

Autóbuszok indulnak Zalaegerszegre, Keszthelyre és Zalakarosra. Nagykanizsára pedig a Báránd-pusztai elágazóban, valamint Pacsán van lehetőségünk autóbuszra szállni.

Története

[szerkesztés]

A település Eger neve feltehetőleg az éger névből eredeztethető, mely a környező erdők leggyakoribb fafajtája, az Aracsa pedig a 13. századtól itt birtokos Aracsa nemzetség nevéből származik. Aracsa a legősibb Zala vármegyei települések egyike. Már 1019-ben a zalaapáti apátság számára tizedfizető hely volt. Első templomát 1237-ben építették. A török időkben többször feldúlták, porig rombolták. A 18. században eredményes népességtelepítés folyt, főleg katolikus magyarok szereztek itt földet. Eger és Aracsa külön fejlődött, a két településrészt 1880-ban egyesítették [3]. A település közigazgatási területén ismert régészeti lelőhely nem található.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Oszterman Sándor (független)[4]
  • 1994–1998: Oszterman Sándor (független)[5]
  • 1998–2002: Oszterman Sándor (független)[6]
  • 2002–2006: Tóth István (független)[7]
  • 2006–2010: Tóth István (független)[8]
  • 2010–2014: Tóth István (független)[9]
  • 2014–2019: Dancs László (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2019–2024: Dancs László (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2024– : Tóth István (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
310
305
307
297
318
305
322
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 94%, cigány 3,6%, német 1,65%. A lakosok 78,86%-a római katolikusnak, 2,3% reformátusnak, 3,7% felekezeten kívülinek vallotta magát (14,1% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 2,5% cigánynak, 0,9% németnek, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,8% volt egyéb katolikus, 25,8% római katolikus, 1,6% evangélikus, 0,6% református, 0,3% görög katolikus, 2,2% egyéb keresztény, 6% felekezeten kívüli (26,7% nem válaszolt).[13]

Látnivalók, nevezetességek, jelenkor

[szerkesztés]

A dombos, völgyes vidéket a turisták egyre jobban kedvelik. A szép táj, erdős környezet kiváló vadászati lehetőséget teremt. További turisztikai vonzerő a település határában, a Bárándi-patak mentén kialakított két víztározó. A közeli Kis-Balaton és a Zala folyó horgászási lehetőséget biztosít. A környék híres bortermelő vidék: a pogány-vári szőlőhegy részeként Új-hegy, János-hegy, Mária-hegy és Tök-hegy területén szőlőtermesztés folyik. Egeraracsa egyik szőlőhegyén éjjel világító fénykeresztet avattak 2018-ban Szent Orbán, a hegyek védőszentje tiszteletére, ami távolról, így például a 7526-os útról is nagyon látványos éjjel [14]. Vonzó a szép táj, a gazdag növény- és állatvilág, valamint tavasszal a falu határában pompázó hóvirágos erdők.

A faluban látnivaló az imaház, a rendezett temető, a millenniumi emlékpark, valamint a fából készült harangtorony mellett elhelyezett három emlékmű: az egyik az első világháborúra és Trianonra emlékezik, a másik az 1956-os forradalomra, a harmadik pedig a gulágra hurcolt helyiekről.

Az önkormányzat művelődési házat és könyvtárat tart fenn, valamint E-pont és polgárőrség is működik a településen.[15]

Híres szülöttei

[szerkesztés]
  • Dalányi József
Lakner József néven született az akkor Zala vármegyéhez tartozó Egeraracsa községben, 1910-ben; kántortanítóként szerzett nevet magának. Csurgón és Kőszegen tanult, majd Pacsán, a Sopron vármegyei Egyházasfalun, Lövőn és Ajkán tanított. Egyházasfalun és Lövőn zenekart és énekkart is szervezett, illetve vezette azokat. Az ajkai egyházközség kántoraként 1935-ben megalakította és vezette a római katolikus ének- és zeneegyletet, illetve újjászervezte az ajkai üveggyári férfikart is, amellyel egy versenyen I. díjat nyert. 1937-ben egy szűk fél éven át (március 28. és szeptember 19. között] a devecseri Somlóvidék hetilap [16] szerkesztője is volt, ez utóbbi minőségében használta szerzői névként a Dalányi nevet.[17]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Egeraracsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Archivált másolat. [2022. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. június 12.)
  4. ↑ Egeraracsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Egeraracsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  6. ↑ Egeraracsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  7. ↑ Egeraracsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  8. ↑ Egeraracsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  9. ↑ Egeraracsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  10. ↑ Egeraracsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  11. ↑ Egeraracsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 28.)
  12. ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  13. ↑ Egeraracsa Helységnévtár
  14. ↑ https://www.zaol.hu/helyi-kozelet/2018/12/fenykeresztet-allitottak-egeraracsan
  15. ↑ Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  16. ↑ https://www.veol.hu/devecser/2016/08/devecser-es-videke-sajtotortenete
  17. ↑ Archivált másolat. [2020. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 13.)

További információk

[szerkesztés]

▪ http://www.egeraracsa.hu/

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Egeraracsa&oldid=27557418”