Drávaegyház
| Drávaegyház (Cirkovljan) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Muraköz |
| Község | Perlak |
| Jogállás | falu |
| Alapítás éve | 1334 |
| Polgármester | Dragutin Glavina |
| Irányítószám | 40323 |
| Körzethívószám | (+385) 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 694 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 20′ 38″, k. h. 16° 39′ 00″46.343889°N 16.650000°EKoordináták: é. sz. 46° 20′ 38″, k. h. 16° 39′ 00″46.343889°N 16.650000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Drávaegyház (horvátul: Cirkovljan) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Perlakhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Csáktornyától 17 km-re keletre, Perlaktól 2 km-re északkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés]A település története szorosan összefügg temploma történetével, mely a 14. században már állt és Perlak első plébániatemploma volt. A templomot 1334-ben a zágrábi püspökség oklevelében említik először, melyben felsorolják a Muraköz 11 plébániáját. A templom ezen ősi eredetét bizonyítják a rajta megtalálható gótikus részletek.
1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek 1791-ben az uradalommal együtt gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
Vályi András szerint " CZIKOVLYÁN. vagy Czirkovlány. Horvat falu Szala Vármegyében, földes Ura Gróf Álthán Uraság, lakosai katolikusok. Határja középszerű."[2]
Önkéntes tűzoltóegylete 1888-ban alakult. 1910-ben 1291, túlnyomórészt horvát lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Perlaki járásához tartozott. 1918-ban a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz, majd Jugoszláviához tartozott. 1941 és 1945 között visszakerült Magyarországhoz. 1990-ben a független Horvátország része lett.. 2001-ben lakosainak száma 819 volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Lőrinc tiszteletére szentelt római katolikus temploma[3] a 14. században épült gótikus stílusban, 1334-ben már említik. A perlaki plébánia első plébániatemploma volt. 1784-ben barokk stílusban építették át. Egyhajós épület, kívültől sokszög alakú, belülről félköríves szentélyzáródással. Harangtornya, melyet a 19. század elején emeltek a nyugati homlokzat felett magasodik. Kapuzata felett az átépítés éve az 1784-es évszám látható. Három oltárát 1839 körül készítette Pitch varasdi mester. A szentélyt az illuzionista Klupar (1844), a templomhajót Jakob Brollo (1869) festette ki.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1109.
