Dezsérlaka
| Dezsérlaka (Držimurec) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Muraköz |
| Község | Kisszabadka |
| Jogállás | falu |
| Alapítás éve | 1366 |
| Polgármester | Josip Šegović |
| Irányítószám | 40321 |
| Körzethívószám | (+385) 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 366 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 24′ 29″, k. h. 16° 34′ 05″46.408000°N 16.568000°EKoordináták: é. sz. 46° 24′ 29″, k. h. 16° 34′ 05″46.408000°N 16.568000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dezsérlaka témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dezsérlaka (horvátul: Držimurec) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Kisszabadkához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Csáktornyától 10 km-re keletre, az A4-es autópálya mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 1366-ban "Desernech" alakban említik először. 1478-ban "Drasiniewecz" néven szerepel a csáktornyai uradalomhoz tartozó falvak felsorolásában.[2]
A csáktornyai uradalom részeként I. Lajos király 1350-ben Lackfi István erdélyi vajdának adományozta, aki 1351-től a horvát-szlavón-dalmát báni címet viselte. Miután a Lackfiak kegyvesztettek lettek a Muraközt 1397-ben a Kanizsaiak kapták meg, akik Zsigmond király hívei voltak, de már 1405-ben elvették tőlük. 1437 után a Cilleieké, majd a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették. Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is.
1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett.
Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
1910-ben 686, túlnyomórészt horvát lakosa volt. 1920-ig Zala vármegye Perlaki járásához tartozott, majd a délszláv állam része lett. 1941 és 1945 között újra Magyarország része volt, majd visszakerült a jugoszláv államhoz. 2010-ben 946 lakosa volt.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
