Delejes
Delejes (Dragoslavec Selo) | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Muraköz |
Község | Felsőmihályfalva |
Jogállás | falu |
Polgármester | Franjo Kovačić |
Irányítószám | 40306 |
Körzethívószám | (+385) 040 |
Népesség | |
Teljes népesség | 200 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 25′ 37″, k. h. 16° 20′ 38″46.427000°N 16.344000°EKoordináták: é. sz. 46° 25′ 37″, k. h. 16° 20′ 38″46.427000°N 16.344000°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Delejes (horvátul: Dragoslavec Selo) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Felsőmihályfalvához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Csáktornyától 8 km-re északnyugatra, községközpontjától Felsőmihályfalvától 2 km-re keletre a Muraközi-dombság területén fekszik.
Története
[szerkesztés]Kedveshegy (Dragoslavec) települést, melynek egykor része volt 1478-ban "Dragislawecz" alakban említik először. A csáktornyai uradalomhoz tartozott.[2] 1477-ben Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé.
A csáktornyai uradalom részeként területe 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. A falu 1650-ben a zágrábi püspökség oklevelében szerepel.
Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. III. Károly a Muraközzel együtt 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben az uradalommal együtt gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
Vályi András szerint "DRAGOZLAVECZ. Elegyes falu Szala Vármegyében, földes Ura Gróf Álthán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Snihalievetznek szomszédságában, mellynek filiája, határja elég nagy, de földgyének soványsága miatt, harmadik Osztálybéli."[3]
1910-ben 92, túlnyomórészt horvát lakosa volt. 1920 előtt Zala vármegye csáktornyai járásához, majd 1941 és 1945 között ismét Magyarországhoz tartozott. 2001-ben 220 lakosa volt.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.