iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.
iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.



Link to original content: http://hu.wikipedia.org/wiki/Döbröce
Döbröce – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Döbröce

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Döbröce
Döbröce címere
Döbröce címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásZalaszentgróti
Jogállásközség
PolgármesterGulyás András (független)[1]
Irányítószám8357
Körzethívószám83
Népesség
Teljes népesség93 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség31,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület2,7 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 56′ 12″, k. h. 17° 11′ 23″46.936531°N 17.189819°EKoordináták: é. sz. 46° 56′ 12″, k. h. 17° 11′ 23″46.936531°N 17.189819°E
Döbröce (Zala vármegye)
Döbröce
Döbröce
Pozíció Zala vármegye térképén
Döbröce weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Döbröce témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Döbröce Zalaszentgrót és Sümeg között, Zala vármegye északkeleti részén, a Zalaszentgróti járásban elhelyezkedő község. Polgármesteri hivatala Sümegcsehin székel.

Közlekedés

[szerkesztés]

Döbröce a Kisgörbő és Sümeg (a 7331-es és 7327-es utak) között húzódó, kis forgalmú, 7333-as számú mellékút mellett fekszik; közúti közlekedéssel mindkét irányból csak ezen az úton érhető el.

Autóbusz-közlekedés is viszonylag ritka, Zalaszentgrótról és Sümegről érkeznek ide elővárosi autóbuszok.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Nevét a horvát drbra (völgy, szakadék) jelentésű szóból kapta.

Története

[szerkesztés]

Az első emlék a település létezésére IV. László idejéből valók. Újabb említése 1416-ból mint Enyere település szomszédja való. A 16. század második felében a töröktől menekülő lakosság elhagyta a települést. Az amúgy is kis lakosságú település teljesen elnéptelenedett, 1613-ban is csak egyetlen negyedtelkes lakott portáját írták össze.

Az 1740-es évek után kezd lassan benépesedni. A lakossága magyar mellett szláv és német volt. A szlávok hamar asszimilálódtak, így hamarosan a magyar nyelv lett domináns a településen. Az ekkori falu csak a mezőgazdaságból élt. Az itt élők étrendjét elsősorban a búza, rozs, kukorica határozta meg (később alma is). Más növényi táplálékot alig, húst is ritkán, elsősorban marhát és sertést ettek.

A település a továbbiakban se mutatott komoly fejlődést. Egyházilag 1749-től Kisgörbőhöz, közigazgatásilag 1888-ig Óhídhoz, majd 1907-ig Mihályfához tartozott. 1922-től Kisgörbő jegyzősége alá került.

Az 1960-as évek hozták az első komolyabb változásokat a falu életében. Villany épült ki a községben, a régi zsúptetős házak helyett új kőházak készültek. Mindamellett a 20. század második felében elsősorban az elvándorlás jellemezte a falut, amely a mai napig nem állt meg.

Az 1950-es megyerendezés során Veszprém megyéhez csatolták és 1978. december 31-én tért vissza Zala megyéhez.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Fenyvesi Imre (független)[3]
  • 1994–1998: Fenyvesi Imre (független)[4]
  • 1998–2002: Klujber József (független)[5]
  • 2002–2006: Klujber József (független)[6]
  • 2006–2010: Klujber József (független)[7]
  • 2010–2014: Klujber József (független)[8]
  • 2014–2019: Klujber József (független)[9]
  • 2019–2024: Gulyás András (független)[10]
  • 2024– : Gulyás András (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
63
60
66
79
89
95
93
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96,9%. A lakosok 80%-a római katolikusnak vallotta magát (18% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 92,1%-a vallotta magát magyarnak, 4,5% németnek, 2,2% cigánynak, 1,1% horvátnak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,7% volt római katolikus, 4,5% református, 1,1% görög katolikus, 1,1% egyéb katolikus, 14,6% felekezeten kívüli (36% nem válaszolt).[12]

Látnivalók

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Döbröce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 19.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Döbröce települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Döbröce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  5. Döbröce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  6. Döbröce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  7. Döbröce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  8. Döbröce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  9. Döbröce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  10. Döbröce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 28.)
  11. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  12. Döbröce Helységnévtár
  13. Krisztus Király iskolakápolna

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]