Dékánfalva
Dékánfalva (Dekanovec) | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Muraköz |
Község | Dékánfalva |
Jogállás | falu |
Alapítás éve | 1478 |
Polgármester | Ivan Hajdarović |
Irányítószám | 40318 |
Körzethívószám | (+385) 040 |
Népesség | |
Teljes népesség | 739 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Terület | 6,02 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 27′ 00″, k. h. 16° 34′ 48″46.450000°N 16.580000°EKoordináták: é. sz. 46° 27′ 00″, k. h. 16° 34′ 48″46.450000°N 16.580000°E | |
Dékánfalva weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Dékánfalva témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Dékánfalva (korábbi magyar neve Dekanovecz, horvátul: Dekanovec) falu és község Horvátországban, Muraköz megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Csáktornyától 14 km-re északkeletre a Mura jobb partjánál, a magyar határ közelében fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 1478-ban "Dekanowecz" néven említik először. 1490-ben "Tectonocz, Tectoncz" alakban szerepel a csáktornyai uradalom részeként.[2] 1477-ben a csáktornyai uradalommal együtt Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. A 15. század végén és a 16. század elején Fadan (Fodan) Kristófé volt, akinek bottornyai várnagyát 1501-ben említik.[2]
Vályi András szerint " DEKANOVECZ. Magyar, és elegyes falu Szala Vármegyében, földes Ura Somsits Uraság, lakosai katolikusok, határja gazdag termékenységű, és a’ természettöl nevezetes javakkal megáldattatván, első Osztálybéli."[3]
A trianoni béke előtt, majd 1941 és 1945 között újra Zala vármegye Perlaki járásához tartozott.
Lakossága
[szerkesztés]1911-ben 863 horvát és magyar lakosa volt. 2001-ben 832 lakosának 99%-a horvát, két lakosa pedig magyar nemzetiségű.
Nevezetességei
[szerkesztés]Dekanovacon eredetileg egy régi fakápolna állt, a mai templom pedig 1768-ban épült.[4] A templom a falu közepén, egy enyhe dombon épült egyhajós épületként, harangtoronnyal. Az első nagyobb átépítésére a 19. század második felében került sor, amikor a hajó egy részét áttörték, és a templom mindkét oldalán alacsony oldalhajókat kapott, így háromhajós lett. Ezután nyerte el a historizáló homlokzatainak egyedi formáját, amelyektől a harangtorony a késő barokk korpuszával eltér. A templom belseje, ezen átépítések ellenére, késő barokk jelleget tükröz. A templomkertben egy prizmás talapzaton egy kő feszület áll, amelyet 1877 körül állítottak fel.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3436.