Cserföld
| Cserföld (Črenšovci) | |
 | |
| A Szent Kereszt templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Cserföld |
| Rang | községközpont |
| Alapítás éve | 1379 |
| Polgármester | Anton Tornar |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1151 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 29,92 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 170 m |
| Terület | 33,7 (9,96) km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 34′ 29″, k. h. 16° 17′ 37″46.574694°N 16.293708°EKoordináták: é. sz. 46° 34′ 29″, k. h. 16° 17′ 37″46.574694°N 16.293708°E | |
 | |
| Cserföld község elhelyezkedése | |
| Cserföld weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cserföld témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Cserföld (korábban Cserencsócz, szlovénül: Črenšovci) falu és a hasonló nevű község központja Szlovéniában, a Muravidéken, a Pomurska statisztikai régióban.
Fekvése
[szerkesztés]Muraszombattól 14 km-re délkeletre, a Csernec-patak jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]Területén már az újkőkorszakban is éltek emberek. Ezt bizonyítják az itt feltárt neolit telep maradványai.
A település első írásos említése 1379-ből származik "Chremsouch" néven. 1481-ben "Cheremchowcz" alakban említik.[2] E két adat bizonyosan a településre vonatkozik. Ezen kívül a 15. században többször említenek egy Csernec nevű birtokot, sőt megyét is mely alatt feltehetően a Csernec-patak völgyének vidékét értik. Így 1405-ben "Poss Chernech", 1428-ben "Chernech in tenutis Chernechmegye", 1430-ban "In tenutis Chornech", 1455-ben "Cherneczmegye" alakban bukkan fel a korabeli forrásokban.[3] Csernec nevű falu ma nincs, de mivel Cserencsóc a Csernec völgyének közepén található, ezen említések is a mai település vidékére vonatkoznak.
A 15.–17. században a belatinci uradalom része volt, s az alsólendvai Bánffy család birtokolta. A hagyomány szerint környéken annak idején Mátyás király is megfordult, de nem tudni járt-e a faluban. A Bánffyakat a Csákyak követték, akik alig egy évszázadig voltak a falu birtokosai, végül a 19. század a Gyika család kezében volt az uradalom. Közigazgatásilag Zala vármegye része volt, lakói szlovénok már évszázadok óta. A 19. században még Cserencsóc néven szerepelt a térképeken a falu, amit a kiegyezést követően néhány évtizeddel magyarosítottak Cserföldre.
Vályi András szerint " CSERENYSÓCZ. Cserenesovetz. Magyar, és tót falu Szala Vármegyében, földes Ura Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Turnitska mellett, ’s ennek filiája, vagyonnyaira nézve lásd Gummiliczát, mellyhez hasonló, nevezetes termékenységéhez, ’s vagyonnyaihoz képest, első Osztálybéli."[4]
Fényes Elek szerint " Cserencsócz, vindus falu, Zala vármegyében, 600 kath. lak., paroch. templommal. A bellatinczi uradalomhoz tartozik."[5]
1910-ben 1094, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben a községnek 4080, Cserföldnek magának 1181 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Szent Kereszt tiszteletére szentelt római katolikus temploma eredetileg 1322-ben épült. 1698-ban barokk stílusban építették át. Mai formáját az 1860-as neoreneszánsz átépítés során nyerte el.
- A faluban több, a 20. század elején épített jellegzetes családi ház található, melyek kulturális védelem alatt állnak.
Híres emberek
[szerkesztés]- Szabár Jakab író – a falu plébánosa volt és itt is temették el
- Tkálecz Vilmos a Vendvidéki Köztársaság alapítója – itt dolgozott kántortanítóként
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Csánky Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források
[szerkesztés]- Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 34. o. ISBN 963-85773-2-0
További információk
[szerkesztés]Kapcsolódó szócikk
[szerkesztés]
