Csatárka-barlang

Csatárka-barlang
A Csatárka-barlang bejárata
Hossz	50 m
Mélység	3 m
Magasság	2 m
Függőleges kiterjedés	5 m
Ország	Magyarország
Település	Budapest
Földrajzi táj	Budai-hegység
Típus	hévizes eredetű, de legnagyobb része mesterséges
Barlangkataszteri szám	4762-18
Elhelyezkedése
Csatárka-barlang Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 36″, k. h. 18° 59′ 55″47.526588888889, 18.998522222222
A Wikimédia Commons tartalmaz Csatárka-barlang témájú médiaállományokat.

A Csatárka-barlang Budapest II. kerületében, a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén található. A Ferenc-hegyen lévő Balogh Ádám-szikla tövében nyíló védett barlang dolomitban jött létre.

Leírás

A fődolomitban elhelyezkedő barlang legnagyobb része mesterséges eredetű. A majdnem vízszintes barlang 50 m hosszú.

1976-ban volt először Csatárka-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul a barlang az irodalmában Balogh Ádám utcai-barlang (Leél-Őssy 1995), Balogh-barlang (Leél-Őssy 1957), Balogh szikla-barlangja (Kordos 1984), Balogh-szikla mesterséges ürege (Bertalan 1976), Balog uti-barlang (Kraus 1984), Vadkerti-sziklaüreg (Leél-Őssy 1995) és Vadkerti sziklaüreg (Bertalan 1976) neveken is.

Kutatástörténet

Az 1957. évi Földrajzi Értesítőben meg van említve, hogy a Budai-hegység egyik jelentős mesterséges eredetű ürege a ferenc-hegyi Balogh-barlang. Az 1958-ban megjelent, Budapest természeti képe című kiadványban az olvasható, hogy Leél-Őssy Sándor szerint a Budai-hegység mesterséges eredetű barlangjai közé tartozik pl. a Balogh-szikla barlangja (II. kerület). Az 1959-ben napvilágot látott, Budapest természeti földrajza című könyvben szó van arról, hogy a Ferenc-hegyen lévő Balogh-barlang mesterséges üreg. Az 1964-ben kiadott, Geológiai kirándulások Budapest környékén című könyvben szó van arról, hogy a Budai-hegység mesterséges barlangjai és üregei közé tartozik a Balogh-szikla barlangja. Az 1966-ban megjelent Budai-hegység útikalauzban az van írva, hogy a Balogh Ádám utcán leereszkedve, ahol a bal oldalon nincsenek házak, ott a 18. számú házzal szemben érdekes színezetű, kis sziklás csúcs emelkedik, amelynek oldalában több üreg van.

Az 1973-ban napvilágot látott Budapest lexikonban külön címszóban van ismertetve a barlang. A kiadványban meg van említve, hogy a Balogh-barlang a Ferenc-hegyen helyezkedik el. Mesterséges eredetű kis üreg. Az 1976-ban befejezett és Bertalan Károly által írt kézirat szerint a Budai-hegyekben, Budapest II. kerületében helyezkedik el a Csatárka-barlang, más néven Balogh-szikla mesterséges ürege és Vadkerti sziklaüreg. A Csatárka 274-es pontja alatt (Vérhalom), a Vadkertben, a Balogh Ádám utca 20. számú ház kapujával szemben található. A mesterséges üreg 30–40 m hosszú és 2–3 m magas. A kézirat barlangra vonatkozó része 4 irodalmi mű alapján lett írva.

Az 1983. évi MKBT Beszámolóban az olvasható, hogy a Balogh Ádám úti természetvédelmi terület (Kis-szikla) porlott dolomitjában kb. 10–20 m hosszú üregrendszer van vájva, amely a dolomitpor kitermelése közben keletkezett. Az 1984. évi MKBT Beszámolóban meg van említve, hogy Kraus Sándor 1984-ben elkészítette a 4762-es barlangkataszteri területen lévő Balog uti-barlang (Csatárka-barlang) térképét és vizsgálta a barlang kőzetblokkjának tektonikáját.

Az 1984-ben megjelent, Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Budai-hegységben lévő barlang Csatárka-barlang néven Vadkerti sziklaüreg és Balogh szikla-barlangja névváltozatokkal. A listához kapcsolódóan látható a Dunazug-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. Az 1981–1995. évi Karszt- és Barlangkutatásban az van írva, hogy a ferenc-hegyi vonulatba a nagy barlangok közül a Ferenc-hegyi-barlang és a Szemlő-hegyi-barlang tartozik, míg a kisebb méretűeket a Zsindely utca barlangjai, valamint kisebb barlangi üregek (pl. Balogh-sziklák) képviselik. A kiadványban látható a ferenc-hegyi zóna fedetlen földtani térképe a vizsgált barlangi üregek helyzetével. A térképen megfigyelhető a Balogh-sziklák üregeinek földrajzi elhelyezkedése.

Az 1995. évi Földtani Közlönyben szó van arról, hogy régóta ismert a Balogh Ádám utcai-barlang (Csatárka-barlang, Vadkerti-sziklaüreg), amely a természetvédelmi területen lévő, fődolomitból álló Balogh Ádám-sziklában van. Legalább részben mesterséges üreg. A majdnem vízszintes barlang 25 m hosszú. Morfológiai jegyei miatt valószínűleg nagyrészt mesterséges eredetű. A tanulmányhoz mellékelve lett a Rózsadomb és környéke barlangjainak helyszínrajza, amelyen megfigyelhető a Balogh Ádám utcai-barlang földrajzi elhelyezkedése. A 2000. évi Népszabadságban meg van említve, hogy a Balogh Ádám-szikla alsó részén, több oldásos gömbfülke is tanúskodik az egykori hévizes tevékenységről. A folyóiratban közölve lett egy fekete-fehér fénykép, amelyen a szikla látható.

2005. március 26-án Kovács Ádám és Kovács Jenő mérték fel a barlangot, majd Kovács Richárd a felmérés felhasználásával megszerkesztette a barlang alaprajz térképét és keresztmetszet térképét. A felmérés szerint a barlang 50 m hosszú, 3 m mély és 2 m magas. A 2008. évi Heti Válaszban meg van említve, hogy évek óta nem sikerül kitisztítani a Balogh Ádám-szikla alvóhelyként használt barlangjait. A folyóiratban publikálva van egy színes fénykép, amelyen látható a Csatárka-barlang bejárata. Groma Klára 2011. évi kézirata szerint a Budapest II. kerületében, a 12456/33 helyrajzi számú területen lévő és 4762-18 kataszteri számú Csatárka-barlang 50 m hosszú, 5 m függőleges kiterjedésű, 3 m mély és 2 m magas.

Irodalom

• Benkovics László – Török Ákos – Nádor Annamária: A ferenc-hegyi vonulat barlangjainak geológiája. Karszt- és Barlangkutatás, 1981–1995. (10. évf.) 193., 195. old.
• Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat. Budapest, 1976. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
• Berza László: Budapest lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973. 85. old.
• Groma Klára: A barlangok, mint „ex lege” védett területek megóvásának és bemutatásának lehetőségei a budai termálkarszt példáján. Kézirat. Budapest, 2011. Az 1. sz. mellékletben 1 oldalon. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• K. A. I.: A Balogh Ádám-szikla. Népszabadság (Budapest melléklet), 2000. augusztus 19. 34. old.
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 277., 291. old.
• Kraus Sándor: Zárójelentés a 4650 barlangkataszteri egység kutatásáról. MKBT Beszámoló, 1983. 104. old.
• Kraus Sándor: Beszámoló az 1984 évben végzett barlangtani munkáimról. MKBT Beszámoló, 1984. 144. old.
• Kraus Sándor: Részlet Kraus Sándor 1984. évi Beszámolójából. Kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Leél-Őssy Sándor: A Budai-hegység barlangjai. Földrajzi Értesítő, 1957. (6. évf.) 2. füz. 159. old.
• Leél-Őssy Szabolcs: A budai Rózsadomb és környékének különleges barlangjai. Földtani Közlöny, 1995. (125. köt.) 3–4. sz. 365., 366., 404. old.
• Leél-Őssy Szabolcs: A budai Rózsa-domb és környékének különleges barlangjai. Kézirat. 2., 45. oldalak és az 1. ábra. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Marosi Sándor: A Budai-hegység barlangjai és felszíni karsztos formái. In: Pécsi Márton szerk.: Budapest természeti földrajza. Budapest, 1959. 150. old.
• Pápa Miklós: Budai-hegység útikalauz. (Harmadik, bővített kiadás.) Budapest, Sport, 1966. 49. old.
• Pécsi Márton – Marosi Sándor – Szilárd Jenő szerk.: Budapest természeti képe. Budapest, 1958. 153. old.
• Schafarzik Ferenc – Vendl Aladár – Papp Ferenc: Geológiai kirándulások Budapest környékén. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1964. 87. old.
• Zsuppán András: Szomorú sziklák. Heti Válasz, 2008. június 19. (8. évf. 25. sz.) (Budai Látkép melléklet 6. old.)
• –: FTSK Barlangkutató Szakosztály 1983. Kézirat. 1. kötet. 28. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)

További információk

• Országos Barlangnyilvántartás