iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.
iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.



Link to original content: http://hu.wikipedia.org/wiki/Csót
Csót – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Csót

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem tévesztendő össze a következővel: Csór.
Csót
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Csót címere
Csót címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásPápai
Jogállásközség
PolgármesterKékesi István János (független)[1]
Irányítószám8558
Körzethívószám89
Népesség
Teljes népesség908 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség48,05 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület20,02 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 21′ 43″, k. h. 17° 36′ 19″47.362019°N 17.605261°EKoordináták: é. sz. 47° 21′ 43″, k. h. 17° 36′ 19″47.362019°N 17.605261°E
Csót (Veszprém vármegye)
Csót
Csót
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Csót weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csót témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csót egy község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A település a Bakonyalja északi részén, Pápától 13 kilométerre északkeletre fekszik. A település főutcája a 832-es főút, amelyből itt ágazik ki, a község nyugati szélén, északi irányban a Lovászpatonán át Tétig húzódó 8306-os út, és a falu keleti részén, dél felé a Bébre vezető 83 123-as út.

Története

[szerkesztés]

A már a rómaiak által ismert terület első írásos emlékei 1212-re vezethetők vissza. A tatárjárás után teljesen elpusztult. Első okleveles említése 1488-ból származik. A 15. század elején a veszprémi püspökség birtoka volt, öt évvel később az esztergomi érseké. 1626-tól az Esterházy család ugodi birtokához tartozott. A törökök kiűzése után Esterházy Ferenc telepítette be a községet. 1666-tól kezdődött meg újra a falu benépesítése.

Az első világháború idején, 1915-ben hadifogolytábor és menekülttábor volt a község határában, melynek szomorú emlékeit a faluközpontban található múzeum, valamint a Kakukk-hegyen található, 6000 m² területű temetőben lévő 796 sírhely őrzi.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Vanyúr György (Fidesz)[3]
  • 1994–1998: Dr. Lukács László (független)[4]
  • 1998–2002: Kékesi István (független)[5]
  • 2002–2006: Kékesi István János (független)[6]
  • 2006–2010: Kékesi István János (független)[7]
  • 2010–2014: Kékesi István János (független)[8]
  • 2014–2019: Kékesi István János (független)[9]
  • 2019–2024: Kékesi István János (független)[10]
  • 2024– : Kékesi István János (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1003
1002
987
876
902
901
908
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,7%-a magyarnak, 3,2% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,5%, református 1,9%, evangélikus 7,5%, görögkatolikus 0,1%, izraelita 0,1%, felekezeten kívüli 11,8% (15,3% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 79,7%-a vallotta magát magyarnak, 2,7% cigánynak, 1% németnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% görögnek és bolgárnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (20% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,7% volt római katolikus, 7,9% evangélikus, 2,5% református, 0,1% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 2,7% egyéb katolikus, 4% felekezeten kívüli (45,8% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Helytörténeti Gyűjtemény – Az első világháború idején a község mellett működő hadifogolytábor relikviái.
  • Római katolikus templom - A templom műemléki védelem alatt áll. Szentélye középkori, de az épület már késő barokk stílusú.[13] Fellner Jakab építette, 1784-ben szentelték fel. A templompadokon rokokó díszítések láthatók. Keresztelőkútja vörösmárványból készült copf stílusban.
  • Evangélikus templom - 18. századi barokk alkotás.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Csót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 17.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Csót települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Csót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  5. ↑ Csót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  6. ↑ Csót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  7. ↑ Csót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  8. ↑ Csót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
  9. ↑ Csót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  10. ↑ Csót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 27.)
  11. ↑ Csót Helységnévtár
  12. ↑ Csót Helységnévtár
  13. ↑ A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. augusztus 6.)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csót&oldid=27549478”