Csácsbozsok
Megjelenés
Csácsbozsok | |
Közigazgatás | |
Település | Zalaegerszeg |
Irányítószám | 8907 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 50′ 08″, k. h. 16° 52′ 24″46.835435°N 16.873206°EKoordináták: é. sz. 46° 50′ 08″, k. h. 16° 52′ 24″46.835435°N 16.873206°E | |
Csácsbozsok weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Csácsbozsok témájú médiaállományokat. |
Csácsbozsok Zalaegerszeg városrésze, 1963 előtt önálló község volt a Zalaegerszegi járásban. Ezen a néven 1888-ban alakult Csács és a tőle délkeletre lévő Bozsok falvak egyesítésével.
Fekvése
[szerkesztés]Csácsbozsok Zalaegerszeg központjától keletre terül el a 76-os főút mellett. A két kis zsáktelepülés közül Csács a főúttól északra, Bozsok pedig délre terül el a Felső-Válicka mentén. Csácsot északra a Zala folyó határolja.
Története
[szerkesztés]Csács neve szláv eredetű, I. István uralkodása idején bukkan föl először a neve, majd 1335-ben a zalavári apátság tulajdonaként írják le. A török hódoltság idején elpusztul, lakói sincsenek egészen a XVIII. századig. 1723-ban a német ajkú lakosság is letelepszik. A Zalán vízimalom is épült.
Bozsok
Közlekedés
[szerkesztés]Nevezetes csácsbozsokiak
[szerkesztés]Látnivalók
[szerkesztés]- Szent Sebestyén tiszteletére szentelt plébániatemplom[1]
- Csácsi arborétum
- Mária-forrás (Csurgó-forrás)
A település az irodalomban
[szerkesztés]- Érintőlegesen szerepel Csács Bödőcs Tibor humorista első regényében, a zalai vidéki helyszínek sokaságát felvillantó Meg se kínáltak című kötetben (a 3. fejezetben).
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Magyarország megyei kézikönyvei 19. kötet, 219. oldal