iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.
iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.



Link to original content: http://hu.wikipedia.org/wiki/Cillei_Anna_lengyel_királyné
Cillei Anna lengyel királyné – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Cillei Anna lengyel királyné

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cillei Anna
Cillei Anna és férje, II. Ulászló, XVI. század
Cillei Anna és férje, II. Ulászló, XVI. század

Lengyel Királyság királynéja
Anna Cylejska
Uralkodási ideje
1402. január 29. 1416. március 20./21.
KoronázásaKrakkó
1403. február 25.
ElődjeKotromanić Erzsébet
UtódjaPilecki Erzsébet
Életrajzi adatok
UralkodóházCillei család
Született1380/81
Celje
Elhunyt1416. március 20./21. (36 évesen)
Krakkó
NyughelyeWaweli székesegyház
ÉdesapjaI. Vilmos cillei gróf (1361/62–1392)
ÉdesanyjaPiast Anna lengyel királyi hercegnő (1366–1425)
HázastársaII. Ulászló lengyel király (1351 körül–1434)
GyermekeiHedvig (14081431)
A Wikimédia Commons tartalmaz Cillei Anna témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Cillei Anna (1380/81Krakkó, 1416. március 20./21.), lengyelül: Anna Cylejska, szlovénül: Ana Celjska, németül: Anna von Cilli, cillei grófnő, lengyel királyné. II. Ulászló lengyel király második felesége és III. Kázmér lengyel király unokája.

Élete

[szerkesztés]

Cillei Vilmos birodalmi gróf[1] és Piast Anna lengyel királyi hercegnő lánya. Anyja, aki III. Kázmér lengyel királynak Piast Hedviggel kötött 4. házasságából származott,[2] I. Lajos magyar és lengyel király elsőfokú unokatestvére volt. 1380-ban a magyar uralkodó hozta tető alá az első házasságát a cillei gróffal. Anna királyné anyai ágon Zsigmond király anyjának, Pomerániai Erzsébet német-római császárnénak volt az első unokatestvére, aki III. Kázmérnak az első házasságából származó lányától származott. Cillei Anna az apja révén Cillei Borbála másodfokú unokatestvére volt.

I. Hedvig lengyel királynőnek és egyetlen gyermekének, Erzsébet hercegnőnek a halála (1399) után II. Ulászló uralkodásának legitimitása kérdőjeleződött meg, ezért az özvegy lengyel király III. Kázmér lengyel király leszármazottai közül választott új feleséget, Cillei Anna személyében, hogy törvényesítse lengyelországi uralmát. 1401-ben Zsigmond siklósi fogsága idején, mikor felmerült a magyar király és Cillei Borbála eljegyzése, Anna menyasszonyként Lengyelországba utazott. A házasságra hivatalosan 1402. január 29-én került sor Krakkóban. A házasságból egy lány, Jagelló Hedvig lengyel királyi hercegnő született 1408. április 8-án.

Cillei Anna királyné 1412 márciusában elkísérte férjét Magyarországra a lublói békekötésre, ahol rendezték a két ország kapcsolatát a grünwaldi csata után 1412. március 15-én, és ahol a lengyel királyné az unokatestvérével, Cillei Borbálával is találkozott. A húsvétra azonban Anna királyné már hazautazott, férje viszont Zsigmond és Borbála társaságában töltötte az ünnepeket.[3]

Anna királyné ellen is vizsgálat indult házasságtörés vádjában, mint az ő halála után az unokatestvére, Cillei Borbála ellen 1419-ben. Anna királyné azonban végül megmenekült, és nem bélyegezték meg ártatlanul, mint később Borbálát. A gnieznói érsek vizsgálata után tisztára mosták a vádak alól. Eszerint meg nem engedhető érintkezést folytatott két lovaggal, mely valójában egy toposz, és ezért nem kell komolyan vennünk a vádakat.[4]

Anna királyné 1416-ban halt meg, akit az édesanyja túlélt. Egyetlen lánya, aki állítólag II. Ulászló negyedik felesége, Holszański Zsófia intrikáinak esett áldozatul, 1431-ben hunyt el hajadonon utódok nélkül.

Gyermeke

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 1372-től a ma Szlovéniához tartozó Celje (Cilli) grófja a Német-római Birodalom részét képző Stájer Hercegségen belül.
  2. A pápa nem ismerte el III. Kázmér válását második feleségétől, a gyermektelen Hesseni Adelhaid királynétól, aki túlélte a királyt, így az utána következő házasságai törvénytelennek számítottak az egyház szemében, mint ahogy a belőle születendő gyermekek is, de később V. Orbán pápa apjuk halála előtt egy évvel, 1369-ben törvényesítette a gyermekeket, így Anna anyját is.
  3. Lásd Szilágyi (1895).
  4. Lásd Hoensch (1996).

Források

[szerkesztés]
  • Szilágyi Sándor (szerk.): A magyar nemzet története III. kötet, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest, 1895. URL: Lásd Külső hivatkozások
  • Hoensch, Jörg K.: Kaiser Sigismund. Herrscher an der Schwelle zur Neuzeit 1368–1437, Verlag C.H. Beck, München, 1996. URL: Lásd Külső hivatkozások

További információk

[szerkesztés]


Előző
Kotromanić Erzsébet
Lengyelország királynéja
1402 – 1416
Következő
Pilecki Erzsébet