Carla Romanelli
Carla Romanelli | |
A Radiocorriere folyóiratban (1973) | |
Született | 1949. augusztus 23. (75 éves)[1] Arezzo |
Állampolgársága | olasz |
Nemzetisége | olasz |
Házastársa | John Crowther (1970) |
Foglalkozása | színész |
Színészi pályafutása | |
Aktív évek | 1967 óta |
Tevékenység | színész |
A Wikimédia Commons tartalmaz Carla Romanelli témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Carla Romanelli (Arezzo, 1949. augusztus 23.–) olasz színésznő.
Életpályája
[szerkesztés]Carla Romanelli művészek és költők fémjelezte családban született,[2][3] 1949-ben, az olaszországi Arezzóban.
A parlamenti tolmácsképző iskolában idegen nyelveket tanult, és humán tudományokból szerzett oklevelet.[4]
Kezdeti évek a show-businessben
[szerkesztés]Első televíziós fellépésére a RAI promóciós műsorában, a Carosellóban került sor, 1968-ban, amikor Luciano Emmer rendezésében Hófehérkét alakította.[5]
Színházi pályája ugyanabban az évben Alessandro Fersen Ördöngösségek című darabjában indult.[forrás?]
Filmkarrierje – még színészi képesítés nélkül[* 1] – az 1960-as évek végén néhány olyan erotikus filmben játszott meztelen szereppel indult, mint a Leszbosz – a szerelem magasiskolája,[6][7] vagy a görög Szerelem határok nélkül erotikus vígjáték.[8]
1970-ben Amerikában férjhez ment John Crowther író-filmrendezőhöz,[9] akinek a The Martlet's Tale című filmjében is szerepelt.[10] [11] Apósa Bosley Crowther, a New York Times filmkritikusa,[12] akinek köszönhető, hogy az olasz neorealizmus meghódította az Egyesült Államokat.[nincs a forrásban]
Pályája zenitjén
[szerkesztés]Színjátszást 1970-től 1975-ig Fersen római színitanodájában[* 2] tanult.[13]
Az első igazi nagy szerepe a buja Pampinea a Tök pucér kanca szexkomédiában, ahol Don Backy, Renzo Montagnani, Pietro Torrisi és Barbara Bouchet mellett játszott.[14] Az A nevem Shangai Joe spagettiwesternben Chen Lee és Klaus Kinski partnereként először játszott felöltözve.[15] A Hermann Hesse-féle Prérifarkas című filmben Mariát alakította Max von Sydow, Dominique Sanda, Pierre Clémenti társaságában.[16]
Az első művészileg lényeges filmje Az érzéki ápolónő szexkomédia 1975-ben Ursula Andress és Duilio del Prete társaságában,[17] illetve volt egy kisebb szerepe Tony Curtisszel a Casanova & Co.-ban.[18]
1975-től 1978-ig a Los Angeles-i Actor’s Studióban színművészeti ismereteit tökéletesítette.[13]
Tevékenysége során folyamatosan váltogatta a színészetet az írásművészettel[forrás?], előadásokat, koncerteket és egyéb kulturális eseményeket hozott létre, a művészet és a tudomány sajátos szintézisét teremtve meg.[forrás?]
Magyar évek
[szerkesztés]Az 1970-es években sok időt töltött Magyarországon, előbb Ragályi Elemér operatőrrel került szerelmi kapcsolatba,[19] később közel két éven át Lukács Sándorral ápolt meghitt viszonyt, aki a hírekkel ellentétben soha nem vette el feleségül.[20][21]
Több magyar filmben is szerepet kapott:
- Krúdy Gyula–Horváth Z. Gergely: Napraforgó (1974)
- Sándor Pál: Herkulesfürdői emlék (1975)
- Makk Károly: Egy erkölcsös éjszaka (1977)
- Nemere László: Segítsetek, segítsetek! (Madaras Józseffel, a film 1978-ban a Monte-carlói Nemzetközi Televíziós Filmfesztivál díjnyertese lett)
Az 1970/1980-as évtizedek fordulóján
[szerkesztés]A magyarországi vendégszereplések után több színházi és filmszerepet játszott még el, Olaszországon kívül például az Amerikai Egyesült Államokban és Franciaországban, többek között Jean-Paul Belmondo oldalán.
A televízióban 1979-ben Mercédès szerepében debütált Jacques Weber négyrészes A Monte Cristo grófjában, 1980-ban a leginkább ismert Gina, Belmondo egyik szobalányaként A bábjátékos című vígjátékában. Az utolsó nagy filmje 1983-ban a The Lonley Lady volt Pia Zadora társaságában, amely tizenegy jelölést kapott az Arany Málna díjra, és „elnyerte” a minden idők az év legrosszabb filmje díjat.
1981-ben a bolzanói állandó színházban (Teatro Stabile di Bolzano) a Fersen rendezte Szégyentelen igazság című vígjáték női főszerepét alakította,[13] ahol Giusi Raspani Dandolo színművésznő ragyogó komikai stílusát tanulmányozta.[13]
2000 után
[szerkesztés]Georg Büchner Woyzeckjének olasz tévéváltozatában lépett fel, szerepelt színpadon Csehov Három nővérében és a bolzanói fesztiválon Müller Péter Szemenszedett igazság című darabjában. Elkezdett foglalkozni a művészet különféle egyéb vonatkozásaival; a nemzetközi kapcsolatokat intéző felelőse lett a FIA (a művészek nemzetközi uniója) olaszországi szervezetének. Kiállítások kurátoraként is közreműködött, s lassan a kultúra, művészet, tudomány támogatásának hostesse lett.
Producer volt a spoletói fesztiválon, ahol koncerteket, költői esteket szervezett. Kapcsolatba került az 1950-es években Amerikában alapított Aspen Intézettel, amely az emberiség jövőjével és a kultúrák közötti nyílt eszmecserével foglalkozik. Hamarosan bevonták az intézet sajtómunkájába, így olyan hírességekkel is találkozott, mint a fizikai Nobel-díjas Carlo Rubbia. Közben egyre több szervezettel került kapcsolatba, és hazájából már az ESOF 2004-es stockholmi rendezvényéhez is jelentős támogatókat nyert meg. 2006-ban Berlinben az ESOF (Európai Tudományos Nyílt Fórum) Olaszországból érkező finanszírozások felhajtójaként működött közre.
Díjai
[szerkesztés]- Maja Internacional , 1967
- A. De Curtis Díj, 1972
- Cinema e società Díj, 1980
- Arte e Sport Díj, 1993
- Chimera d'Oro Díj, 1998
- Protagonisti, 1998
- AEREC Archiválva 2018. december 31-i dátummal a Wayback Machine-ben Donne di successo Díj, 2011
Szerepei
[szerkesztés]Mozi
[szerkesztés]- Donne… botte e bersaglieri (1968)
- Fenomenal e il tesoro di Tutankamen (1968)
- Bocche cucite (1968) videó[22]
- Leszbosz – a szerelem magasiskolája (1969)[6]
- Szerelem határok nélkül (1970)[8]
- The Martlet's Tale (1970)[10] Video[23]
- Le inibizioni del dottor Gaudenzi, vedovo col complesso della buonanima (1971)
- Tök pucér kanca (1972)[14]
- Il figlioccio del padrino (1973)
- Milano rovente (1973)
- A nevem Shanghai Joe (1973)[15] Video[24]
- A prérifarkas (1974)[16] Video[25]
- Napraforgó (1974) Video[26]
- Alfa holdbázis (1975)
- Az érzéki ápolónő (1975)[17]
- Herkulesfürdői emlék (1976)
- Casanova & Co. (1977)[18]
- Egy erkölcsös éjszaka (1977) Video[27]
- Sono stato un agente C.I.A. (1978)
- Monte Cristo grófja (1979) Video[28][halott link]
- Szabadlábon Velencében (1980). Video[29]
- The Lonely Lady (1983)
- Rendőrgyilkos (1983)
Televízió
[szerkesztés]- Caroselli pubblicitari, Luciano Emmer „Hófehérke” (1967)
- Caroselli pubblicitari, Paolo és Vittorio Taviani (1968)
- Un'estate un inverno, Mario Caiano (1970) (televíziós minisorozat)
- Olenka, Alessandro Brissoni (1973) (tévéfilm). Video[30]
- Space: 1999, Charles Chricton (1976) (tévésorozat, 1. évf., 20. epizód) Video[31]
- Segítség, segítség!, Nemere László (1978) (tévéfilm)
- Return of the Saint, Sásdy Péter (1979) (tévésorozat, 23. epizód) Video[32]
- Monte Cristo grófja, Denys de La Patellière (1979) (tévésorozat)
- Lapo erzäht…, Grytzko Mascioni (1981) (tévésorozat)
- Che si beve stasera?, Paolo Poeti (Rai 2) (1982) Video[33]
- Quel 9 Aprile del '53, Franco Biancacci (1982) (tévéfilm)
- La capannina, Edmo Fenoglio, (1984)
- La maschera e il volto, Marco Parodi (1984) (tévéfilm)
- Sa Majesté le flic („éjszakai sorozat”, Jean-Pierre Decourt (1984) (tévésorozat, 1. évf., 3. epizód)
- I racconti del maresciallo, Giovanni Soldati (1984) (televíziós minisorozat, 1. évf., 4. epizód)
- Il Woyzeck, rendezte Giorgio Pressburger (1985) (tévészínház). Video[34]
Színház
[szerkesztés]- Le diavolerie, Alessandro Fersen (1968)
- Albero mio fiorito, Dacia Maraini (1968)
- Nonostante Gramsci, Adele Cambria (1969)
- La conversazione continuamente interrotta, Ennio Flaiano (Festival dei Due Mondi, 1972)
- Leláncolt Prométheusz, Aiszkhülosz (1973)
- Rose caduche, Giovanni Verga (1979)
- King Kong Cert (Festival dei Due Mondi, 1979)
- Szemenszedett igazság, Müller Péter (1979) [35] [36]
- Három nővér, Anton Pavlovics Csehov (1980)
- La capannina, Edmo Fenoglio, (1984)
- Fiore di cactus, Barillet-Gredy (1993)
- Festival lungo un giorno lungo un anno, Arturo Annechino (1990)
- Bacco tabacco e Venere, Arturo Annechino, (1991)
- Frankie & Johnny in the Clair de Lune, Terrence McNally (1992)
- La Talanta, Pietro Aretino, (1992)
- L'ultima maschera, John Crowther, (Festival dei Due Mondi, 1993)
- Camere con crimini Bobrik-Clark, (Festival dei Due Mondi, 1995)
- Az utolsó yenki, Arthur Miller, (1994)
- Einstein, Willard Simms (1995)
- Griffin and Sabine, Nick Bantock (1996)
- Daliás idők, Toldi-trilógia (Recital), Arany János (költő) (Accademia d'Ungheria, Róma 2017) [37]
Színházi rendezései
[szerkesztés]- Un pane di luce per il mondo (1999)
- Around the World (2000)
- A bolygók (szvit), Gustav Holst, (Festival dei Due Mondi, 2004)
- Se tutte le donne del mondo (2005)
Megjegyzések
[szerkesztés]- ↑ Színjátszást csak 1970-től tanult
- ↑ A színitanoda neve olaszul: Studio Fersen di Arti Sceniche, amelyet a Sztanyiszlavszkij-módszert követő Alessandro Fersen 1957-ben alapított
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Carla Romanelli, https://www.mymovies.it/persone/-/7467
- ↑ Edilio Romanelli költő
- ↑ Edilio Romanelli költő
- ↑ Giuseppe Turdo, "Destinazione Obbligata: Alpha" (Interjú 378. o.)
- ↑ Carosello
- ↑ a b Leszbosz – a szerelem magasiskolája az imdb.com-on
- ↑ Lesbo a rateyourmusic.com-on
- ↑ a b Szerelem határok nélkül az imdb.com-on
- ↑ John Crowther feleségül vette Carla Romanellit
- ↑ a b The Martlet's Tale az imdb.com-on
- ↑ The Martlet's Tale a history.sffs.org
- ↑ Bosley Crowther
- ↑ a b c d European casting platform for the film and television industry
- ↑ a b Tök pucér kanca az imdb.com-on
- ↑ a b Shangai Joe az imdb.com-on
- ↑ a b Prérifarkas az imdb.com-on
- ↑ a b Az érzéki ápolónő az imdb.com-on
- ↑ a b Casanova & Co. az imdb.com-on
- ↑ Magyarul már elfelejtett (ujszo.com, 2006. május 5.). [2019. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 3.)
- ↑ Villámesküvőn vette el szerelmét a magyar színész (femina.hu, 2016. április 4.)
- ↑ Lukács Sándor olasz dívát dobott a feleségéért (bors.hu, 2018. augusztus 26.)
- ↑ Bocche Cucite
- ↑ Martlet's Tale
- ↑ Shanghai Joe
- ↑ Steppenwolf
- ↑ Il Girasole
- ↑ Egy erkölcsös éjszaka
- ↑ Le Comte de Monte Cristo
- ↑ Le Guignolo
- ↑ Olenka
- ↑ Space: 1999
- ↑ Return of the Saint
- ↑ Che si beve stasera?
- ↑ Il Woyzeck
- ↑ Müller. [2019. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 17.)
- ↑ Müller Péter
- ↑ Daliás idők
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Carla Romanelli című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Carla Romanelli a PORT.hu-n (magyarul)
- Carla Romanelli az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- Carla Romanelli az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Carla Romanelli az AlloCiné weboldalán (franciául)
- Carla Romanelli Profile. Famousfix.com. (Hozzáférés: 2023. július 23.)
- Carla Romanelli (magyar nyelven). filmkatalógus.hu