Buday László (statisztikus)
| Buday László | |
 | |
| Vasárnapi Ujság 1914. 389. l. | |
| Született | Buday László Ferenc Simon 1873. október 27.[1][2] Pécs |
| Elhunyt | 1925. március 7. (51 évesen)[1][2] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Szekula Mária |
| Gyermekei | Buday László Buday Katalin |
| Szülei | Buday Béla Kelemen Tekla |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| A Központi Statisztikai Hivatal igazgatója | |
| Hivatali idő 1914 – 1920 | |
| Előd | Hajdú László |
| Utód | Szabóky Alajos |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Buday László témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Buday László, Buday László Ferenc Simon (Pécs, 1873. október 27.[3] – Budapest, Ferencváros, 1925. március 7.)[4] statisztikus, egyetemi tanár, 1914 és 1920 között a Központi Statisztikai Hivatal igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Nemzetközi Statisztikai Intézet rendes tagja.
Családja
[szerkesztés]Tízgyermekes nemesi családban született. Édesapja nemes Buday Béla (1823–1900),[5] a pécsi káptalan uradalmi mérnöke, édesanyja Kelemen Tekla (1842–1902) volt.[6][7] Testvérei Buday Kálmán (1863–1937) orvos, patológus, egyetemi tanár és Buday Dezső (1879–1919) jogász. Felesége Szekula Mária volt.
Tanulmányai
[szerkesztés]Középiskolai tanulmányait szülővárosában, a Ciszterci Rend Pécsi Katolikus Főgimnáziumában folytatta. Ekkoriban még főképp az irodalom iránt érdeklődött, tizenöt éves korától költeményei is jelentek meg helyi lapokban.
A gimnáziumot 1891-ben végezte el, ezután beiratkozott a Budapesti Tudományegyetemre, ahol 1897-ben megszerezte a jog- és államtudományi doktorátust, s ugyanekkor statisztikai szakvizsgát is tett. Egyetemi évei alatt több újságnak dolgozott, az Ország-Világ segédszerkesztője, illetve a Fővárosi Lapok munkatársa is volt. 1894-ben jelent meg első, önálló verseskötete, 1895-ben pedig „A reformátor” című regénye.
Tudományos munkássága
[szerkesztés]1896-ban a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa lett és aktívan részt vett az 1897-es évi szervezeti reform és az 1898-as első hivatali munkaterv kidolgozásában. Az 1900. évi népszámlálás lebonyolítását és eredményeinek közlését is ő vezette.
Az 1900-as évek elején munkaszeretetének és szorgalmának köszönhetően már jelentős tudományos munkásságot tudott felmutatni. 1901-ben „A m. kir. központi statisztikai hivatal adatgyűjtéseinek magyarázata” című munkájában összefoglalta a hivatalos statisztikai adatgyűjtéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat mindazok számára, akik statisztikai szolgálatban dolgoznak. 1911-ben pedig az ő szerkesztésében jelent meg a „M. kir. központi statisztikai hivatal munkássága (1871-1911)” című kötet. Az 1910. évi népszámlálás megszervezése és előkészítése szintén az ő irányítása alatt folyt.
A Központi Statisztikai Hivatal vezetőjeként
[szerkesztés]1914-ben, Vargha Gyula távozásakor a Központi Statisztikai Hivatal aligazgatójává nevezték ki, majd 1914. augusztus 1-től igazgató lett. A hivatal vezetése élén tervei nagy részét nem tudta megvalósítani, mivel az első világháború miatt a személyzet túlnyomó része bevonult, így az adatfelvételek és feldolgozások során nehézségek léptek fel. Buday Lászlót 1915-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, akadémiai székfoglaló előadását Magyarország népességének műveltségéről tartotta.
| „ | Ez a könyv nem megnyugvást jelent, sőt bízik abban, hogy a földrajzi tényezők örök törvényei, a gazdasági erők vonzása nem marad gyöngébb fél a békeokmány papirosával szemben. Azt a helyzetet azonban, amibe kerültünk Magyarország megcsonkítása folytán, ismernünk kell, hogy a közeljövő kisebb számvetéseit megtehessük, s az ujabb fejlődés nagy körvonalait fölrajzolhassuk. | ” |
– Részlet a Megcsonkított Magyarország előszavából[8] | ||
A háború alatt fő munkája egy a magyarországi nemzetiségi viszonyokat bemutató térképsorozat előkészítése volt, ennek során gróf Teleki Pállal működött együtt. Az első világháború után a Központi Statisztikai Hivatal számára az adatgyűjtő munka szinte lehetetlenné vált, végül 1919-ben kezdtek megjelenni a háború alatt ki nem adott munkák. Buday László ekkor főképp a béketárgyalások anyagaival foglalkozott, legfőbb eredménye volt, hogy 1920-ban a népszámlálást mégis lebonyolították az igen nehéz körülmények ellenére is.
1920-ban a Királyi József Műegyetem statisztikai és alkalmazott közgazdaságtani tanszék vezetője lett. 1921-ben jelent meg élete fő műve, a „Megcsonkított Magyarország” , mely hamar a háború utáni időszak egyik legnagyobb könyvsikere lett, a Magyar Tudományos Akadémia Lévay-díjjal jutalmazta. A könyv összefoglalja a trianoni döntéssel Magyarországot területi, népességi, gazdasági és kulturális szempontból ért legfőbb veszteségeket. A mű angolul és franciául is megjelent.
1922-ben megalapította a Magyar Statisztikai Társaságot, mely szervezet a tudomány hazai művelőinek összefogását szolgálta. Rendszeresen jelentettek meg francia nyelven Revue de la Société Hongroise de Statistique címmel szemléket, ezeket Buday László szerkesztette.
1923-ban jelent meg „A statisztika elmélete és története” és a „Magyarország küzdelmes évei” című munkája, mely a „Megcsonkított Magyarország” kiegészített, a háború utáni évek adatait is tartalmazó kiadása volt. Nemzetközi szinten is elismerték munkáját, tagja volt a Nemzetközi Statisztikai Intézetnek, a svájci, német statisztikai társaságoknak.
Buday László 52 évesen, 1925. március 7-én hunyt el.
Főbb művei
[szerkesztés]Monográfiák, tanulmánykötetek
- A megcsonkított Magyarország[halott link] , Budapest, 1921. – 298 p.
- Agrárpolitika[halott link], Budapest, 1922. – 287 p.
- La Hongrie après le traité de Trianon[halott link], Párizs, 1922. – 297 p.
- A statisztika elmélete és története[halott link], Budapest, 1922. – 219 p.
- Magyarország küzdelmes évei[halott link], Budapest, 1923. – 223 p.
- Buday László hátramaradt írásai[halott link], Budapest, 1935. – 155 p.
Magyar Tudományos Akadémia[9]
- A statisztika munkaköre, Értekezések a philosophiai és társadalmi tudományok köréből 2. 7. 1923. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.
Gazdaságpolitika[9]
- Adatok a munkahiányról, Közgazdasági Szemle 27. 1903, 29. kötet 4. 249-259. p.
- Agrárpolitika, Németh József kiadása, Budapest, 1922. 4., 287 p.
- Háborús tanulságok az agrárpolitika szempontjából, Budapesti Szemle, 198. kötet, 1921. 539-540. 58-65. p. (Megj.: Részlet Buday László agrárpolitika C. könyvéből)
- Az ipartestületekről, Közgazdasági Szemle 25. kötet, 1901. 191-205. p.
- Az ipartestületi intézmény fejlődése és hivatása, Ipari Hírek 5., 1924. 35-38. p.
- A közlekedésügy jövője, Vasúti és Közlekedésügyi Közlöny, 1921. 182-183. p
Gazdaságstatisztika[9]
- Agrárstatisztika, Közgazdasági Szemle, 1922. 64. kötet. 1-3. 56-63. p. (Megj.: Részlet Buday László Agrárpolitika c. könyvéből)
- Ipartestületi statisztika, Közgazdasági Szemle 1898. 703-709. p.
- Községeink közlekedésügyi terhei, A magyar mérnök- és építész-egylet közlönye, 47. kötet, 1913. 42. 680-682. p.
- A községi alapokról, Közgazdasági Szemle, 1913, köt. 4. 635 -650. p.
- A községi lakosság terhei Magyarországon, Magyar Társadalomtudományi Szemle, 1913. 10. 747-756. p.
- Községi és közbirtokossági ingatlanok, Magyar Gazdák Szemléje, 18. 1913. 11. 578-586. p.
- A magyar városok helyzete, Városok Lapja, 16. 1921. május 24.
Közoktatás és Közművelés[9]
- Iskoláink statisztikája, Magyar Kultúra, 1913. 449-456. p.
- Kilátások a jövőre, Magyar Kultúra, 4. 1916. 28. 337-347. p.
- Községeink a kultúra szolgálatában, Új Élet, 1913. 10-11. 1030-1039. p.
Nemzetközi Statisztikai Intézet[9]
- Nemzetközi Statisztikai Intézet Brüsszelben, Magyar Statisztikai Szemle, 1923, 9-12. 397-406. p.
- Nemzetközi Statisztikai Intézet Budapesten, Közgazdasági Szemle, 25. 1901. kötet 4. 740-747. p.
- A statisztika nemzetközi művelése, Közgazdasági Szemle, 36. 1912. kötet. 1. 6-28. p.
- A statisztika újabb problémái – A Nemzetközi Statisztikai Intézet Bécsben, Közgazdasági szemle, 38. 1914. 51. köt. 2. 73-84. p.
Népesedésstatisztika[9]
- Adatok a hazai népesség tömörüléséről, Földrajzi közlemények 41. köt. 1913, 8. füzet. 371-375. p.
- Magyarország új népszámlálása, Magyar Gazdák Szemléje, 1920, 11-12. 272-281 p.
- Népünk halandósági viszonyai, Akadémiai értesítő, 28. köt. 1917. 5-13. p. (Megj.: Kivonat Buday László 1916 nov. 6-án tartott előadásából)
- Szétszórt magyarság, Pesti hírlap, 1924. június 15.
Emlékezete
[szerkesztés]
Halálának 75. évfordulóján, 2000. március 7-én utcát neveztek el róla Budapesten.[10]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
- ↑ Pécs-székesegyház r.k. keresztelési anyakönyv, 78/1873. folyószám.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Budapest IX. ker. állami halotti akv. 699/1925. folyószáma alatt.
- ↑ familysearch.org Buday Béla gyászjelentése
- ↑ familysearch Buday László keresztelési bejegyzése
- ↑ familysearch.org Buday Béláné Kelemen Tekla gyászjelentése
- ↑ Buday László. Megcsonkított Magyarország, 3. o. (1921)[halott link]
- ↑ a b c d e f Buday László művei
- ↑ Mészáros György: Személyekről elnevezett budapesti utcanevek évfordulók tükrében (magyar nyelven), 1999. (Hozzáférés: 2013. május 3.)
Irodalom
[szerkesztés]- ↑ Buday László művei: Körmendi Gábor. Buday László műveinek válogatott bibliográfiája. Budapest: KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat (1988)
- Németh Zsolt. Buday László élete és munkássága. Pécsi szemle: várostörténeti folyóirat, (13. évf.) ősz 88-93. o. (2010)
- Magyar életrajzi lexikon: Buday László életrajza a Magyar életrajzi lexikon online változatában (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 11.)
- Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk. Rózsa Dávid. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár, 2014. 132–133. o. ISBN 978-963-235-449-1
- Hamza Gábor: Emlékezés Buday Lászlóra (1873-1925), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjára. https://mta.hu/ix-osztaly/jubileumi-megemlekezesek-106146
További információk
[szerkesztés]A Központi Statisztikai Hivatal igazgatói és elnökei | ||
|---|---|---|
Keleti Károly (1867–1892) · Jekelfalussy József (1892–1901) · Vargha Gyula (1901–1914) · Hajdú László (1914) · Buday László (1914–1920) · Szabóky Alajos (1920–1924) · Kovács Alajos (1924–1936) · Konkoly-Thege Gyula (1936–1939) · Dobrovits Sándor (1939–1945) · Zentay Dezső (1945) · Elekes Dezső (1946–1948) · Péter György (1948–1969) · Huszár István (1969–1973) · Bálint József (1973–1979) · Nyitrai Ferencné (1979–1989) · Hoós János (1989–1990) · Vukovich György (1990–1995) · Katona Tamás (1995–1998) · Mellár Tamás (1998–2003) · Pukli Péter (2003–2009) · Belyó Pál (2009–2010) · Vukovich Gabriella (2010–2023) · Kincses Áron (2023–) |  | |
