iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.
iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.



Link to original content: http://hu.wikipedia.org/wiki/Bucsuta
Bucsuta – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Bucsuta

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bucsuta
Bucsuta címere
Bucsuta címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásLetenyei
Jogállásközség
PolgármesterGyörgy Noémi (független)[1]
Irányítószám8893
Körzethívószám93
Népesség
Teljes népesség210 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség12,91 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,19 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 33′ 50″, k. h. 16° 50′ 07″46.563900°N 16.835389°EKoordináták: é. sz. 46° 33′ 50″, k. h. 16° 50′ 07″46.563900°N 16.835389°E
Bucsuta (Zala vármegye)
Bucsuta
Bucsuta
Pozíció Zala vármegye térképén
Bucsuta weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bucsuta témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bucsuta község Zala vármegyében, a Letenyei járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagykanizsától északnyugatra 23 kilométerre, Letenyétől 19 kilométerre északra, Zalaegerszegtől 34 kilométerre délre található, nagy dombok és erdők között. A Letenye és Zalaegerszeg térségét összekapcsoló Becsehely-Bak közti 7536-os út közelében helyezkedik el, területén a Zalaszentbalázs-Szentliszló közti 7534-es út halad végig.

Története

[szerkesztés]

Bucsuta nevét az írásos források 1289-ben említették Bachita néven, de a település nevének fennmaradt változatai szerint folyamatosan lakott hely volt. Nevét 1320-ban Bazytha, 1360-ban Bachta, 1364-ben Bachytha, 1524-ben Bwchytha, 1542-ben Bochyta, 1576-ban Bacsita, 1696-ban Borcsita, 1720-ban Bocsuta, 1790-ben Butsota, 1796-ban pedig Bucsuta formában írták.

A települést 1541-ben orosztonyi és bakonaki nemesek familiárisaikkal együtt kirabolták, majd 1576-ban a törökök - több más faluval együtt - felégették. A falu Kanizsa török uralma alatt lakatlan hely volt, a lakosság az erdőbe vagy más településre menekült. Az elpusztásodott helyet a terület új urai megpróbálták benépesíteni. Az Esterházyak levéltárában fennmaradt egy telepítő levél 1694-ből, ekkor hét negyed telek volt itt hét családdal és egy zsellérrel. A népesség csak lassan nőtt, még 1710-ben is prelidum volt.

A falu a Mária Terézia-féle urbárium kiadásakor herceg Eszterházi Miklós tulajdonában volt. Ekkor a községhez már szőlőhegy is tartozott. 1777-ben Bánokszentgyörgy filiája, ekkor 13 jobbágy lakta és a helységnek ekkor csak haranglába volt. Az oktatást a bánokszentgyörgyi tanító látta el.

1786-ban az alsólendvai uradalom része volt, lakosai a bárány és méhtizedet természetben adták. 1793-ra a lakosság 343 főre csökkent majd ezt követően gyarapodásnak indult. 1796-ban a falu 62-házában 469 római katolikus lakos élt. Az uradalmi erdőt makkoltatás és épületfa kitermelés céljára hasznosították és a községnek pálinkafőzdéje és 568 hold irtásföldje is volt.

1828-ban 62 házat és 469 római katolikus lelket írtak össze a faluban. 1868-ban elemi iskolája is létesült. 1910-re már 374-en tudtak írni és olvasni.

A lakosság fő megélhetési forrása az állattartás volt, amely az erdei élethez kapcsolódott, de az 1940-es évekig megélhetést jelentett a szövés-fonás is. A 19. századtól a falunak két-három szénégetője is volt, akik eladásra égették a szenet, de laktak az erdőben vesszőabroncs és fazsindelykészítők is.

A környék olajmezőinek feltárása, az olajipar fellendülése óriásit lendített a lakosság anyagi helyzetén. Mód nyílt terményeiknek Bázakerettyén való értékesítésére is.

A falutól északra fekvő dombos terület a török idők előtt lakott volt. A régi erdő kivágásakor a területről sok templomi kincs, csontvázak, tégla és kőmaradványok kerültek elő. A községhatár környékén több melegvízű forrás is található.

Fényes Elek írta egykor a településről: "Bucsuta, magyar falu, Zala vármegyében, 459 katholikus lakossal. Földesura b. Eszterházy. Utolsó posta Alsó-Lendva."

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Ifj. Szabó István (nem ismert)[3]
  • 1994–1998: Szabó István (független)[4]
  • 1998–2001: Szabó István (független)[5]
  • 2001–2002: Gyurkó Imréné (független)[6][7]
  • 2002–2006: Gyurkó Imréné (független)[8]
  • 2006–2010: Gyurkó Imréné (független)[9]
  • 2010–2014: Kucséber József (független)[10]
  • 2014–2019: Kucséber József (független)[11]
  • 2019–2024: Kucséber József (független)[12]
  • 2024– : György Noémi (független)[1]

A településen 2001. szeptember 30-án időközi polgármester-választást tartottak,[6] az előző polgármester lemondása miatt.[13]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
227
217
214
197
209
207
210
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 95,6%, cigány 3,9%. A lakosok 89%-a római katolikusnak, 1,37% reformátusnak, 2,28% felekezeten kívülinek vallotta magát (6,8% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 81,3%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% cigánynak, 0,5% görögnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (18,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 57,9% volt római katolikus, 0,5% református, 3,8% egyéb keresztény, 8,6% felekezeten kívüli (29,2% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Bucsuta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Bucsuta települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Bucsuta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  5. ↑ Bucsuta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  6. ↑ a b A 2001. szeptember 30-án tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. szeptember 30. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  7. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  8. ↑ Bucsuta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  9. ↑ Bucsuta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  10. ↑ Bucsuta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  11. ↑ Bucsuta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  12. ↑ Bucsuta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  13. ↑ Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  14. ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  15. ↑ Bucsuta Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bucsuta&oldid=27553231”