iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.
iBet uBet web content aggregator. Adding the entire web to your favor.



Link to original content: http://hu.wikipedia.org/wiki/Borosznok
Borosznok – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Borosznok

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Borosznok (Brusník)
Borosznok zászlaja
Borosznok zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásNagykürtösi
Rangközség
PolgármesterMichaela Vozafová
Irányítószám991 01 (pošta Senné)
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámVK
Népesség
Teljes népesség114 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség13 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság235 m
Terület7,76 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 17′ 57″, k. h. 19° 24′ 06″48.299167°N 19.401667°EKoordináták: é. sz. 48° 17′ 57″, k. h. 19° 24′ 06″48.299167°N 19.401667°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Borosznok témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Borosznok (szlovákul: Brusník) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagykürtöstől 19 km-re északkeletre, a Tiszovnyik patak partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

1327-ben "Buruznuk" alakban említik először. Birtokosa a Széchy család volt, majd a 18. századtól részben a divényi uradalomé. 1715-ben 11 adózó háztartása létezett. 1828-ban 27 házában 187 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A 19. században a Zichy, a Balassa és a Madách családok birtokolták.

Vályi András szerint "BOROSZNOK. Brusznik. Tót falu Nógrád Vármegy. földes Urai külömbféle Urak, fekszik Gátsfalvától nem meszsze, mellynek filiája, határja köves, erdeje, ’s fája elég, keresetre is meglehetős alkalmatosságok, második Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Borosznok, Brusznik, tót falu, Nógrád vármegyében, a szennai völgyben; 6 kath., 179 evang. lak. kiknek eleji ide szőlőt ültettek, bár ennek az éghajlat épen nem kedvező s innen vehette magyar nevét is. F. u. gr. Zichy, b. Balassa, Madách."[3]

A trianoni békeszerződésig területe Nógrád vármegye Gácsi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 265, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 96 lakosából 87 szlovák volt.

2011-ben 105 lakosából mind szlovák.

2021-ben 114 lakosából 113 szlovák, 1 ismeretlen nemzetiségű.[4]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Haranglába 1772-ben épült.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]